NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Elnök Úr! Előterjesztő Képviselőtársam! Vártam, hogy Arató képviselő úr majd bekiabál Z. Kárpát Dánielnek is, amikor az autókról kezdett beszélni, mert L. Simon Lászlónak bekiabált, hogy ne a borról beszéljen, hanem a sörről, de az Audival nem volt gondja képviselőtársamnak. Szerintem itt almát és körtét hasonlít össze a képviselőtársam. Kisüzemi sörfőzdéket Audi-gyárakhoz hasonlítani egyrészt álságos, másrészt nyilván elviszi a vita fókuszát. Képviselő úr azt mondta, hogy az iránnyal alapvetően egyetért, majd 9 és fél percig mondta, hogy mennyire vagyunk rosszak, milyen borzasztó itt minden, és egyébként ez a javaslat is, de elmondta, hogy az iránnyal egyetért. Ha megnézzük, hogy mit kéne kipipálni, mik szoktak lenni a baloldal folyamatos vádjai: egyeztetés, megvolt, pipa; a cél jó, pipa; az eszköz jó, pipa. Le is zárhatnánk, hogy akkor ezt önöknek az eddigi felszólalásaik alapján támogatni kéne, mert volt egyeztetés, jó a cél, jó az eszköz.

Mégiscsak azzal kezdeném, hogy amikor meglátok egy kereskedelmitörvény-módosítást, vagy bármit, ami valamilyen módon beleszólhat a szabadversenybe én a tisztességes munkában és a szabadversenyben hiszek , akkor először egy kicsit megijedek, és alaposan át kell olvasni, mert én nem szeretem, amikor a szabadversenybe nagyon belenyúl a szabályozó, vagy valami olyan dolog történik, hogy veszélybe kerülhet a szabadverseny. Ugyanakkor ha elolvassuk ezt a törvényjavaslatot, és pontosan tudjuk a tavaszi törvényjavaslat történetét is, akkor azt látjuk, hogy ez a törvényjavaslat alapvetően a versenyt segíti elő. Azt teszi lehetővé, hogy legalább látótávolságban indulhassanak egymással a felek a versenyben a rajtvonalnál, ha nem is egymás mellett, de látótávolságban indulhassanak, és ne egy másik városban lévő másik pályán kelljen versenyezniük a kisüzemi sörfőzdéknek.

L. Simon képviselőtársammal nem beszéltünk össze, de én is onnan akartam indítani a felszólalásom, hogy voltak a szerzetesi sörfőzdék, s milyen hagyománya, milyen kulturális jelentősége van annak, hogy például Pannonhalmán már a XI. században is főztek sört, s egyébként szerte Európában kulturálisan milyen nagy jelentősége van annak, hogy számos helyen még most is 600-800 éves receptekkel, azzal a tudással felvértezve főzik a sört. Azt gondolom, hogy ennek kulturális jelentősége is van, kiegészítő jelentősége. Nem mintha ez lenne egy szerzetesrend elsődleges feladata, nem is azért csinálták. Oktatási, nevelési, kulturális és természetesen financiális része is volt, hogy az elsődleges oktató, nevelő, karitatív, szociális és hitéleti tevékenységét kiegészítő módon tudja támogatni a szerzetesrendek tevékenységében. Én ezért örülök ennek. A kommunisták mindezt elvették, hiszen a kommunizmus előtt majdnem minden egyházmegyének és szerzetesrendnek volt valamiféle pincéje, szőlője, sörfőzdéje, olyan, a gasztronómiához kapcsolódó tevékenysége, amit aztán a kommunisták szépen elvettek tőlük. Az látszik most harminc évvel a rendszerváltás után, hogy ez pár helyen éledezik. Képviselőtársam mondott erre példákat: Bakonybél, Zirc, Pannonhalma, de több helyről is beszélhetnénk, ha a borról beszélünk.

Azt gondolom, ez a verseny a kicsiket hozza valamilyen módon helyzetbe, illetve megadja nekik azt az esélyt, hogy el tudjanak indulni ebben a versenyben. A kicsiket támogatja ez a javaslat. Ez egyébként nem idegen a nemzetközi környezettől, például az Európai Uniónak is van olyan irányelve és van olyan szabályozása, amelyik megengedi azt, hogy a tagállami kormányok adókedvezményekkel segítsék például a kisüzemi sörfőzdéket vagy a kisüzemi bort előállító üzemeket. Tehát én azt gondolom, hogy egyáltalán nem idegen ez a nemzetközi környezettől, nem egy egyedi példa, mégis jó eszköz arra, hogy segítsük a kisüzemi sörfőzdéket.

Azért örülök annak, amit L. Simon képviselőtársam elmondott, mert évekkel ezelőtt azt láthattuk, hogy a kisüzemi sörfőzdéknél sokan úgy hívták, hogy kézműves sörök; én nem annyira szeretem ezt a kifejezést ez egy szubkultúra lett, de pici szubkultúra lett. Volt egy réteg, akit ez érdekelt, aki kóstolta, aki hozzájutott, aki ismerte ezeket a lehetőségeket, és aki időnként szembetalálkozott ezeknek a kisüzemi söröknek a fogyasztásával, kóstolásával. De azt gondolom, hogy ideje ezt szélesebb kör elé tárni, és fontos, hogy megjelenjenek a boltok polcain, a vendéglátóipari egységekben a kisüzemi sörfőzdék termékei is, s ezáltal egy sokkal szélesebb paletta legyen a vásárlók előtt.

(9.10)

Az alkoholfogyasztásról is beszélt Z. Kárpát képviselőtársam. Szerintem itt a legeslegfontosabb alapelv, hogy felelősséggel, mértékkel és minőséggel, ezt a hármat sorolnám fel, úgyhogy alapvetően azt kell megvizsgálni, hogy az ilyen javaslatok, amik az alkoholfogyasztás kérdését feszegetik, ebbe az irányba mutatnak-e. Én azt gondolom, hogy ennek a hármas szűrőnek itt is meg tud felelni a javaslat, de nagyon fontos, hogy mi is egyébként, hogyha olyan helyzetben vagyunk, akkor a példánkkal, a szavainkkal, a tetteinkkel is mindenképpen példát mutassunk abban, hogy csak felelősséggel, csak mértékkel illik az alkoholt fogyasztani. Nagyon fontos, hogy ebben ne legyen közöttünk vita.

Én is fel akartam hozni azt, hogy az elmúlt években számtalan támogatási lehetőség nyílt meg egyébként a kisüzemi sörfőzdéknek, akár uniós, akár hazai programokkal. Nagyon sokan eszközbeszerzésre, fejlesztésre, minőségbeli növekedésre tudták fordítani azt az összeget, amit európai uniós pályázatokból, illetve hazai forrásokból el tudtak nyerni, így az elmúlt tíz év támogatáspolitikájának köszönhetően tudott ez a piac vagy ez a szegmens is úgy növekedni és olyan minőséget előállítani, hogy megérett arra az idő, hogy ilyen javaslatokat tárgyaljunk, és ebbe az irányba lépjünk.

Én azt szeretném elmondani, hogy a céllal egyetértek, az eszközzel egyetértek, az egyeztetés megtörtént, és azt gondolom, helyes az az irány, hogyha a kicsiket valamilyen módon szeretnénk lehetőséghez juttatni. Itt nem mondanám, hogy helyzetbe hozás, mert nagyon fontosnak tartom azt, hogy Kósa képviselő úr úgy fogalmazta meg ezt a törvényjavaslatot, illetve a tavaszit is, hogy nem helyzetbe hozzuk a kisüzemi sörfőzdéket, hanem lehetőséget adunk nekik arra, hogy ebben a versenyben egyáltalán elindulhassanak, hogy ott lehessenek, és nagyon-nagyon sok munka, nagyon-nagyon sok ráfordítás, idő, energia szükséges ahhoz, hogy ők is meg tudják mutatni a magyar sörpiacon, hogy a minőségükkel versenyképesen helyt tudnak állnak a nagyok között is. És egyébként persze, természetesen van egy kicsit patrióta vonatkozása is ennek a törvényjavaslatnak, hiszen pontosan tudjuk, hogy a nagy sörgyártók Magyarországon egyébként külföldi tulajdonban vannak jelentős részt, a kisüzemi sörfőzdék pedig szinte kizárólagosan vagy nagyon nagy mértékben hazai tulajdonban vannak.

A patrióta gazdaságpolitika híveként én alapvetően azt gondolom, hogy ezért is fontos ez a törvényjavaslat, mert nemcsak hogy a kicsiknek ad lehetőséget, hanem a hazaiaknak ad lehetőséget, és én mindig fontosnak tartom azt, hogy a külföldi nagy multikkal szemben a hazai vállalkozásoknak, a hazai termelőknek, a hazai készítőknek adjunk lehetőséget.

Összességében én azt gondolom képviselőtársaim elmondott mondatai alapján, illetve az előterjesztő előterjesztése alapján, hogy a KDNP-frakció támogatni tudja ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Forrás: parlament.hu