RITTER IMRE nemzetiségi képviselő: Sehr geehrter Herr Vorsitzender! Sehr geehrtes Parlament! Erlauben Sie mir bitte, dass ich im Namen und im Auftrag des Ausschusses der in Ungarn lebenden Nationalitäten unseren Standpunkt bezüglich des Gesetzesvorschläges „in Zusammenhang den Titulierung Kulturhauptstadt Europas 2023, Bestimmungen zur erfolgreichen Veranstaltung und Organisierung der Veranstaltung Kulturhauptstadt Europas 2023.” mit Nr. T/13668 erörtere.Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a Magyarországi nemzetiségek bizottsága nevében kifejtsem álláspontunkat a T/13668. számú, „Az Európa Kulturális Fővárosa 2023 cím viselésével összefüggésben, az Európa kulturális fővárosa 2023 programsorozat sikeres megrendezéséhez és megszervezéséhez kapcsolódó rendelkezésekről” című törvényjavaslat kapcsán.

2010-ben Pécs megyei jogú város volt Európa kulturális fővárosa. Amikor a döntés megszületett, ennek nagyon örültem, hiszen Pécs, tágabban véve Baranya a magyarországi németség egyik fellegvára, sőt Pécsett 11 nemzetiség él. Ha valamelyik magyar város alkalmas rá, hogy a magyarországi kultúra, benne a nemzetiségi kultúra sokszínűségét és szépségét bemutassa, az éppen Pécs.

Akkoriban is munka- és nemzetiségi ügyekben is sokat jártam Pécsre. Kifejezetten rossz érzés volt ezek után látni, hogy akkor több beruházás nem vagy csak részlegesen készült el és nem időben, a minősége nem volt megfelelő, és így sajnos egy sor kulturális rendezvény nem, vagy csak jelentős késéssel, később kerülhetett megrendezésre. Ennek ellenére is sok eredménye volt a kulturális fővárosnak. Például elkészült a Kodály Központ, ami azóta is minden második évben a „Magyarországi németek napja kulturális gála” helyszíne közel 300 fellépővel és 700 nézővel.

Ezzel együtt 2010 és Pécs számomra az elszalasztott lehetőség maradt. Ezért örültem most ennek a törvényjavaslatnak. Egyrészt, hogy Európa kulturális fővárosa 2023-ban Veszprém lesz, hiszen Veszprém, kicsit szélesebb körben Veszprém megye a magyarországi németség szintén tradicionálisan lakott települése, régiója. Másrészt örültem annak, hogy a programsorozat sikeres megrendezéséhez szükséges beruházások előkészítése, kivitelezése, a programsorozat megszervezése időben elkezdődik, és reményeim szerint a pécsinél sikeresebben fog megvalósulni.

A törvényjavaslat elolvasása mellett igyekeztem tájékozódni az előkészületekben is, így megkerestem a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. honlapját, ahol természetesen nemzetiségiként először is rákerestem a nemzetiségi tartalmakra. Mielőtt azonban erre rátérnék, szeretnék önöknek három mondatot kiemelni az Alaptörvényünk preambulumából. Idézem: „Kinyilvánítjuk, hogy a velünk élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők. Vállaljuk, hogy örökségünket, egyedülálló nyelvünket, a magyar kultúrát, a magyarországi nemzetiségek nyelvét és kultúráját, a Kárpát-medence természet adta és ember alkotta értékeit ápoljuk és megóvjuk. Hisszük, hogy nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység sokszínűségéhez.” Idézet vége.

(13.50)

Most a preambulumban megfogalmazottak éles ellentéteként szeretném felolvasni önöknek a Bid Book „Veszprém-Balaton 2023 program Európa kulturális fővárosa” hivatalos honlapján fellelhető bemutatkozó kiadvány egy rövid részét, ahol egyáltalán szó esik a nemzetiségek bevonásáról az „Európa kulturális fővárosa 2023” programsorozatba. Megjegyzem, eleve az alcím: „nemzeti kisebbségek bevonása”, hagy kívánnivalót maga után, konkrétan a szerzőnek kilenc év alatt nem sikerült eljutni odáig, hogy Magyarországon nem kisebbségekről, hanem nemzetiségekről beszélünk, de maga a fejezet néhány mondata inkább felháborító, a totális tájékozatlanságról tanúskodik.

Szó szerint idézem az ominózus részt: „Nemzeti kisebbségek bevonása. Veszprém és környéke rendkívül homogén: különféle rossz emlékű történelmi vargabetűk eredményeként inkább csak nemzetiségi emlékek maradtak körülöttünk, nemzetiségek viszont nem. A városban ma csak minimális számban élnek magukat más nemzetiségek tagjainak vallók, és ők is többnyire vagy egyetemistaként, vagy a környéken letelepedett külföldiként vannak jelen így aztán nincsenek szem előtt, és az önszerveződés sem jellemző rájuk. A jelenlétük mégis egyszerre lehet kihívás és lehetőség arra, hogy a programunkban megjelenhessen egy csipetnyi idegen idegen íz, ami révén a helyieket is könnyebben szembesíthetjük a másmilyenséggel. A ’Köztünk élnek’ és az ErasMunch projektek például e törekvéseinket támogatják, elsősorban a hasunkon keresztül. A kisebbségi kultúrák által hagyott helyi örökségeket, emlékeket a Szembesítés projektpillér egyes projektjei dolgozzák majd fel.” Idézet vége.

Először is azt kívánom e néhány mondat szerzőjének, hogy soha ne kelljen megélnie a magyarországi németek erőszakos elhurcolásának és elűzetésének a tragédiáit, melyeket ő maga nemes egyszerűséggel „különféle rossz emlékű vargabetűk”-nek nevez, és melyek eredményének tekinti, hogy szerinte „ma már csak nemzetiségi emlékek maradtak, nemzetiségek viszont már nem”. Elképesztő állítás!

Az előbbiekben elhangzott idézettel szemben a tények a következők: Veszprém megye lakóinak száma közel 370 ezer ember, 217 település, jelenleg 14 városi ranggal bír, a megyeszékhely Veszprém. A valasztas.hu mindenki számára nyilvános adatai szerint Veszprém megye 101 településén 4043 olyan aktív magyarországi német él, aki külön regisztrálta magát a német nemzetiségi névjegyzékben, de becsléseink szerint minimum 15 ezer német nemzetiségű lakos van a megyében. Ezenfelül a megye 112 településén több ezer más, Magyarországon őshonos nemzetiséghez tartozó honpolgár él, több mint 40 helyi nemzetiségi önkormányzattal és számtalan civil szervezettel.

Arról is szeretném önöket és ennek az irománynak a szerzőjét tájékoztatni, hogy a külföldi egyetemisták vagy a Veszprém megyében letelepedett külföldiek esetünkben németek többségükben nem tartoznak a magyarországi német nemzetiséghez, hiszen a magyarországi német nemzetiség nem véletlenül hívja magát Ungarndeutschnak, vagyis magyarországi németnek. Nekünk három évszázada saját német nemzetiségi anyanyelvünk, kultúránk, népviseletünk, nemzetiségi hagyományaink vannak, melyet immáron tíz generáción keresztül adunk tovább gyerekeinknek, unokáinknak, és amely megkülönböztet minket akár az anyaországi németektől vagy bármely más német nyelvterületről ideiglenesen vagy állandóan Magyarországon tartózkodóktól.

Az ominózus részben szerepel, idézem: „a programunkban megjelenhessen egy csipetnyi idegen idegen íz, ami révén a helyieket is könnyebben szembesíthetjük a másmilyenséggel”. Ez a megjegyzés számomra elképesztő, amennyiben a magyarországi nemzetiségeket idegennek minősíti, ráadásul kétszer egymás után leírva az „idegen” kifejezést úgy néz ki, itt a lektorálás sem sikerült teljes mértékben esetünkben, a németeknél 300 éves ittlétünk után. Arra is szeretném felhívni a szerző figyelmét, hogy a mi másmilyenségünkkel nem kell a helyieket és senki mást szembesíteni, mert mi nem másmilyenek vagyunk, hanem német vagy más nemzetiségűek, amire viszont büszkék vagyunk.

A Veszprém megyei németségnek Heilig Franci vezetésével 2007 óta van területi önkormányzata. A Veszprém Megyei Német Nemzetiségi Önkormányzat a 48 településen működő helyi német nemzetiségi önkormányzatokat fogja össze. Tehát megállapíthatjuk, hogy „az önszerveződés sem jellemző rájuk” valótlan megállapítással szemben Veszprém megye majdnem minden negyedik településén működik ma is helyi német nemzetiségi önkormányzat.

Veszprém megye 26 általános iskolájában és 26 óvodájában van német nemzetiségi oktatás-nevelés. Ezek közül Bakonynánán, Magyarpolányban, Úrkúton és Városlődön az óvodát és az iskolát is, Márkón az óvodát, Balatoncsicsón az iskolát, ráadásul éppen nemzetiségi alapfokú művészeti oktatással foglalkozó iskolát a helyi német nemzetiségi önkormányzat tartja fenn. Veszprémben a Lovassy Nemzetiségi Gimnáziumban magas szintű német nemzetiségi oktatás-nevelés folyik, többször választották az ország legjobb gimnáziumának.

Magyarpolány német nemzetiségi közössége évente rendezi meg a már Európa-szerte ismert Magyarpolányi Passió-játékot. Veszprém megyében ezen túl a kulturális autonómia adta lehetőségeket kihasználva 13 településen „Heimatmuseum” üzemel, megyeszerte 26 német nemzetiségi hagyományőrző egyesület, 35 nemzetiségi énekkar, tánccsoport és zenekar van. Idén kezdtük el a veszprémi Német Ház komplett felújítását, melyhez a biztosított 200 millió forintot ezúton is köszönöm, államtitkár úrnak személyesen is, azt gondolom, épp időben fogunk vele elkészülni.

Azt, hogy a megye németsége, az itteni német nemzetiségi egyesületek mennyire fontosak az egész magyarországi német nemzetiség számára, jól mutatja az is, hogy a Landesrat 2016. július 30-án a Veszprémi Arénában ünnepelte alapításának 20. évfordulóját. Az évforduló alkalmából az összetartozás jegyében rendhagyó módon ünnepeltünk. Egy hagyományos gálaműsor helyett nagyszabású interaktív színdarabot állítottunk össze, amely a Landesrat történetét és küldetését is elmesélte, benne egy 450 fős nagykórussal, amely 15 különböző település kórusát egyesítette, egy 116 fős német nemzetiségi fúvószenekarral. A megaprodukcióban összesen több mint 40 együttes több mint kétezer, a német nemzetiségi kultúra ápolását nap mint nap gyakorló, a szívén viselő ember énekelt, táncolt és zenélt közösen.

Ez volt az a nemzetiségi kulturális rendezvény, amely felelősséggel állítom páratlan és egyedülálló volt Európában, a Veszprémi Arénában szinte nézők nélkül, mivel a szereplők, a fellépők gyakorlatilag megtöltötték a sportcsarnok néző- és küzdőterét. Mindez professzionális kép- és hanganyagként is rögzítésre került, ezt meg fogom küldeni a Bid Book ezen ominózus nemzetiségi része szerzőjének. Kíváncsi vagyok, hogy utána is fenntartja-e azt a hamis állítását, hogy „Veszprém és környéke rendkívül homogén csak nemzetiségi emlékek maradtak körülöttünk, nemzetiségek viszont nem.”

Szerencsére még időben vagyunk, a valóságnak megfelelően biztosítható, hogy egy kulturális fővárosban a kívánt kulturális sokszínűség valóban megjelenhessen. Határozottan állítom, hogy a Magyarországon őshonos nemzetiségek kulturális értékei nélkül nem mutatható be teljes egészében és hitelesen Magyarország vagy akár csak Veszprém és környékének kultúrája. Egy nemzetiségi koncert, nemzetiségi nyelvű szentmise, nemzetiségi egyházi énekkari találkozó, nemzetiségi kiállítások, nemzetiségi nyelvű színházi előadások, táncházak vagy bármilyen egyéb nemzetiségi kulturális esemény, ahol a hozzánk érkező vendég saját anyanyelvével találkozik legyen az német, szlovák, bolgár vagy bármely más nyelv, amely egyben egy magyarországi őshonos nemzetiség anyanyelve is , biztosan mélyebb, személyesebb és maradandóbb emléket ad a résztvevőknek, és a rendezvény sokszínűségét gyarapítja.

Ezért fontosnak tartom és kezdeményezni fogom, hogy az „Európa kulturális fővárosa 2023” előkészületi munkálataiba minél hamarabb vonják be a szervezők a települési, megyei vagy akár az országos nemzetiségi önkormányzatok, nemzetiségi civil szervezetek kulturális szakembereit, vezetőit.

(14.00)

Bízom benne, hogy a jelen törvényjavaslat is elősegíti, hogy a 2023-ban Veszprémben megrendezésre kerülő „Európa kulturális fővárosa 2023” rendezvénysorozat időben összeálljon, a szükséges beruházások rendben lebonyolításra kerülhessenek, és ott Magyarország minél több történelmi és kulturális értékét beleértve a 13 őshonos magyarországi nemzetiség által hozzáadott és megteremtett értékeket, megismerhessék a Veszprémbe és Veszprém megyébe látogatók, és ezzel erősítsük közös hazánk, Magyarország jó hírét.

A parlament Magyarországi nemzetiségek bizottsága a törvényjavaslatot támogatja, és azt a parlamentnek elfogadásra javasolja. Köszönöm, hogy meghallgattak! Danke für Ihre Aufmersamkeit!

Forrás: parlament.hu