CSEPREGHY NÁNDOR építési és közlekedési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselő Asszony! A kötelező kört letudva, ebben a parlamenti ciklusban, tehát ön még országgyűlési képviselő lesz akkor, amikor meg fog indulni a Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszán is a forgalom. Ez jelenti egyaránt a teherforgalom és a személyszállítás kérdéseit. A kérdésének második, konkrét részére válaszolva pedig: a szerb szakasz építése több mint egy évvel korábban kezdődött el, és a kettő közötti átadásbeli különbség lényegében csak ennek köszönhető. A kettő közötti építés megkezdése pont annyit fed le, akkora időbeli különbség van, mint amennyi az átadás közötti időbeli különbség lesz. Ezzel a kötelező köröket ha letudom, engedje meg, hogy a hátralévő időt néhány, azt gondolom, fontos kérdésre fordítsam.

Egyrészt Magyarország az elmúlt évtizedekben ekkora volumenű vasútfejlesztést nem hajtott végre. A Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztése azonban nemcsak két főváros összekötéséről szól, hanem lényegében az Európai Unió és az Európába igyekvő nyugat-balkáni térséggel létrejövő keleti korridorról, amely a görög kikötőket köti össze a Nyugat-Balkánon keresztül Magyarországgal, majd innen Szlovákián, Lengyelországon fel a balti országokig, Finnországig el fog jutni. Miért van jelentősége ennek? Azért, mert mi abban hiszünk, és abban reménykedünk, hogy a világ visszakerül a normális kerékvágásba, és ez a konnektivitásszerep, amit Magyarország magának tűzött ki, ezen keresztül szolgálható.

Természetesen nagyon sok ellenérdekelt van ezekben a projektekben; amikor különböző kutatásokat vagy különböző tanulmányokat lát arra vonatkozóan, hogy miért rossz üzlet ez a Budapest-Belgrád vasútvonal, akkor nagyon könnyű felfedezni azoknak a klasszikus, nyugat-keleti irányú korridoroknak a haszonélvezőit ezek mögött, akik nagyon sokat veszthetnek azon, ha például a távol-keleti áru, ami Európába érkezik vasúton, a görög kikötőkben kerül átpakolásra, és a közép-kelet-európai régióban, így Magyarországon kerül szétosztásra.

Ez természetesen egy olyan érdek, amit nekünk nem kell figyelembe vennünk. A magyar gazdaságnak ki kell használnia azt a lehetőséget, hogy két világ metszéspontján fekszik, és ennek a beruházásnak nagyon fontos aspektusa ez, ami, még egyszer mondom, nem Budapest és Belgrád, hanem Pireusz és az Északi-tenger összekötése. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu