ELNÖK : (A teremben lévők felállnak, és ezzel köszöntik a választópolgárok közösségét. Amikor az ülést vezető elnök helyet foglal, a teremben lévők is leülnek.) Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés őszi ülésszakának 4. ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Szűcs Lajos és Szabó Sándor jegyző urak lesznek segítségemre. Köszöntök mindenkit, aki figyelemmel kíséri munkánkat.

Tisztelt Országgyűlés! 2020-ban az Országgyűlés szeptember 29-ét az állattenyésztők napjává nyilvánította. Immáron ötödik éve ezen a napon emlékezünk meg a magyar állattenyésztés szereplőiről, az állattenyésztők áldozatos munkájáról. Az emléknap gyökere a Szent Mihály-napi hagyományokhoz nyúlik vissza, amikor az állattartók a legelőre kihajtott állataikat visszaterelték, a pásztorokat elszámoltatták és kifizették. A Hortobágyon Mihály napján rendezték az év legnagyobb báljait, az őszi mulatozásokat, melyeket gyakran vásárok kísértek.

Tisztelt Képviselőtársaim! E napon, amikor az állattenyésztők iránti tiszteletünket és megbecsülésünket fejezzük ki, engedjék meg, hogy néhány számmal illusztráljam munkájuk jelentőségét. Földünk lakossága jelenleg több mint 8 milliárd, és évente mintegy 400 millió tonna húst fogyaszt. Az elfogyasztott fehérjéknek közel egyharmada, a kalóriabevitelnek pedig mintegy egyötöde állati termékekből származik. E hatalmas szükségletet elégíti ki az állattenyésztés, amelyről nem túlzás azt állítani, hogy egyidős az emberiséggel. Korunk természeti és gazdasági bizonytalanságait, az egyre gyakoribb állatbetegségeket tapasztalva nem tekinthetjük magától értetődőnek, hogy asztalaink nap mint nap bőséggel telnek meg. A boltok polcairól leemelt tej, hús vagy tojás mögött ott rejlik a gazdák szorgalmas munkája, mindennapi küzdelmük az időjárás szeszélyeivel és a piac kihívásaival.

Különösen igaz ez az állattenyésztőkre, akik szolgálata nem ismer pihenőnapot. Az állatok gondozása állandó jelenlétet, felelősséget és szakértelmet kíván. Ha tehát egy nemzet élelmiszer-biztonságáról beszélünk, annak egyik legbiztosabb záloga az állattenyésztők odaadása és kitartása. Az állattenyésztés nem csupán élelmiszer-önellátásunkhoz járul hozzá, de jelentős exportbevételt is jelent az agráriumnak. Büszkék lehetünk arra, hogy különösen a magyar juh- és bárányhús egyre keresettebb az európai piacon; exportjuk tavaly több mint 20 százalékkal bővült. Ne feledjük azonban, hogy a hazai állattartás nem csupán élelmezési kérdés, hiszen hozzájárul a vidéki térségek gazdasági stabilitásához és munkahelyeket teremt, de meghatározó szerepet játszik nemzeti identitásunk formálásában is. Gondoljunk csak a szürkemarhára vagy a mangalicára, melyek hungarikumként képviselik hazánkat a nagyvilágban.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az állattenyésztés napja nem csupán a szakma ünnepe, hanem emlékeztető mindannyiunk számára. Az állattenyésztők munkája nélkül az asztal bősége illúzió maradna, velük azonban valóság, amely a családok biztonságát és jólétét jelenti hazánkban.

Tisztelt Országgyűlés! Most napirend előtti felszólalásokkal folytatjuk munkánkat. Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Toroczkai László frakcióvezető úr, Mi Hazánk-képviselőcsoport: „Aktuális közügyek” címmel. Frakcióvezető úr, öné a szó.

Forrás: parlament.hu