KOVÁCS PETRA JUDIT (TISZA): Köszönöm, elnök úr. Ígérem, egy perc lesz a kettő helyett. A fagykár után most már itt liheg a nyakunkon az aszály is, a klímaváltozás kopog az ajtónkon. A Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálat közleménye alapján 2023 és 2024 volt a két legmelegebb év globális szinten az 1850-ig visszanyúló mérések kezdete óta. 2024 januárja és júniusa között minden hónap melegebb volt, mint az adott hónap bármely korábbi évben mért átlaghőmérséklete. A 2016-17-es téli időszak óta egyetlen télen sem alakult ki tartós, összefüggő hótakaró vagy jelentős talajfagy, ezért a téli vízkészlet-felhalmozódás folyamata is elmaradt. A hosszabbodó aszályos időszakok következtében a felszíni és a felszín alatti vízkészletek csökkenése leginkább a Tiszántúl területén, különösen a Nyírségben, Hajdúháton, valamint a Berettyó és a Sebes-Körös közötti térségben figyelhető meg, gyakorlatilag Nyíregyházától Gyuláig.

(00.10)

A kedvezőtlen folyamatok jól mérhető és látható jelekben mutatkoznak meg, például a kiszáradó vízfolyásokban és folyókban, a Sebes-Körös eltűnt a román-magyar határ mellett, használhatatlanná váló talajvízkutakban, a fák csúcsszáradásában, idő előtti lombhullatásában, valamint a mélyebb rétegekig kiszáradó, kemény talajokban. A klímaváltozás hatásai ugyanakkor új lehetőséget is teremtenek az ökológiai vízigények biztosítása és az öntözéses gazdálkodás tudatos fejlesztése terén. A víz egyre értékesebb természeti erőforrássá válik (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.), fehér arany, elsősorban a szélsőséges időjárási jelenségek, különösen a gyakori és tartós aszályok miatt. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárt soraiban.)

Forrás: parlament.hu