UJVÁRI SZILVIA (TISZA): Nagyon köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Eredetileg úgy képzeltem, hogy most azt mondom önöknek, hogy csukják be a szemüket, és képzeljék el... (Derültség.) De ezt most inkább nem teszem.

Nyitott szemmel próbáljuk meg elképzelni, milyen az, amikor a Somlón egy csodálatos pincének az udvarában ülünk, előttünk a gyönyörű panoráma, kockás terítő, ciripelnek a tücskök, megy le a nap, és az előttünk lévő üvegre kiül a dér, mert annyira hideg a bor. Mögöttünk, a falból szinte süt a meleg, ahogy egész nap sütötte a nap a pince falát. El tudják, ugye, képzelni?

Utána belekóstolunk ebbe a borba, és megérezzük azt, hogy miért is jó magyar embernek lenni, miért is jó, hogy ilyen boraink vannak. És most ez van veszélyben. Eltűnhetnek a borvidékeink, eltűnhetnek a boraink. Ennek az ügynek valóban van egy nagyon fontos dátuma: 2013 augusztusa. Ekkor igazolták először Magyarországon, Zala megyében a szőlő aranyszínű sárgaságának kórokozóját.

A betegséget terjesztő amerikai szőlőkabóca már 2006 óta egyébként jelen volt Magyarországon. Sajnos az előző kormány tehát 13 éven keresztül tudott a fertőzésről, de intézkedései sajnos nem voltak elégségesek. Tudhatták, hogy gyógyíthatatlan betegségről van szó. Tudták azt is, hogy hogyan terjed. Még azt is tudták, hogy az elhagyott, gazdátlan szőlők fertőzési gócként működnek, és még csak ki sem kellett volna találniuk, hogy mit tegyenek, hiszen Franciaországban, Spanyolországban, Olaszországban, Svájcban, Horvátországban már jóval korábban működött olyan kötelező védekezési rend, amely a művelt ültetvények mellett a fertőzést fenntartó egyéb szőlőállományokra is kiterjedt. De valamiért hagyták.

Nézzük meg a mérleget! 2013-ban még az első hazai fertőzési gócról beszéltünk. 2025 őszére a NÉBIH felderítése szerint már 13 megyében és 20 borvidéken jelen volt a kórokozó, és már az akkori kormány is kénytelen volt kimondani: a koordinált fellépés megerősítése elengedhetetlen. Mára mind a 22 borvidékünk érintett. Idevezetett a felelőtlenség.

Ez 13 év elégtelen védekezésének a következménye, ki kell mondanunk. Ezért az előző kormányt komoly felelősség terheli. A gazdák közben pontosan jelezték, hogy hol van a baj. Ők tudták, hiszen az övék, az életük! Ott a baj, hogy az elhagyatott szőlők, a lassú szemlék, a szűk hatósági és laboratóriumi kapacitás, a nehézkes kártalanítás, hogy kevés a forrás. A Somlón az elmúlt hónapokban helyi és zalai gazdákkal is beszélgettem, beszélgettünk képviselőtársaimmal. Ültetvényeket jártam. Az ott összegyűjtött gyakorlati tapasztalatokat és konkrét javaslatokat továbbítottam a minisztérium felé.

És most jön az, amiért valóban érdemes ebben a Házban dolgozni. Érdemi válasz érkezett a minisztériumtól. A problémákat pontról pontra megvizsgálták. Ahol lehetett, azonnali intézkedés született, ahol törvényi felhatalmazás kellett, ott jogalkotási feladat lett belőle. Így néz ki egy működő kormányzás. Nem 13 év felelőtlen halogatás, hanem hetek alatt út a borvidéktől az Országházig, a gazdák javaslatától a törvényig. Mi ilyen országot építünk. Olyat, amelyben egyszerre vigyázunk természeti és kulturális kincseinkre, a gazdák jövőjére és a magyar bor megmaradására.

A július 24-én kihirdetett 8/2026. AÉM rendelet egyértelműen rögzítette a szőlőkabóca elleni védekezést, lehetővé tette az ismételt kártalanítást, és 20 százalékra szállította le a teljes ültetvény felszámolásának küszöbét, bővítette a támogatást és könnyítette az újratelepítést.

Július 28-án további hat pontban továbbítottam a gazdák tapasztalatait és kéréseit, a minisztérium válaszában pedig egyértelműen jelezte: az elhagyott, nyilvántartáson kívüli szőlők ügyéhez törvénymódosítás szükséges.

Ez a törvény van most előttünk, erről szavazunk. A törvény, amely bevezeti az „egyéb szőlő” fogalmát, művelési és bejelentési kötelezettséget teremt, kiterjeszti az ellenőrzést, és súlyos kárveszély esetén lehetővé teszi az azonnali, közérdekű kivágást, 60 nap várakozás nélkül.

Nem állítom, hogy a kihívást meg is fogjuk oldani azonnal. Folyamatos védekezés szükséges hónapról hónapra, évről évre. Marad bőven feladat a laboratóriumi és hatósági kapacitás, a szaporítóanyag biztonsága és a finanszírozás terén is. De most végre, a gazdák jelzéséből intézkedés, az intézkedésből pedig jogszabály lett.

Tisztelt Képviselőtársaim! A fitoplazma 13 évet kapott, a magyar szőlőnek nincs újabb 13 éve. Kérem, támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu