DR. BILISICS ZITA (TISZA): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Asszony! A vita végéhez érve én azt gondolom, hogy érdemes hátralépni, és nem azt nézni, hogy hány törvény, hány paragrafus vagy hány technikai rendelkezés változik, hanem hogy mit is szolgál ez a törvényjavaslat összességében.

A T/503. számú törvényjavaslat több igazságügyi tárgyú törvény módosítását tartalmazza. A közös cél a jogalkalmazás segítése, az uniós jogharmonizáció és az ebből fakadó kötelezettségek teljesítése, valamint az Alkotmánybíróság által feltárt jogalkotási hiányosságok orvoslása. Ha nem jogtechnikai szempontból, hanem társadalmi szempontból tekintünk rá, akkor látható, hogy a javaslat ennél többről szól: szól a közéleti részvétel védelméről, a tisztességes bírósági eljárás garanciáiról, illetve a bírósági tárgyalások nyilvánosságáról és a kiszolgáltatott emberek jogainak védelméről.

A jogszabály egyik központi eleme, ugye, a SLAPP-perek hazai jogalkotásba ültetése volt. Még soha nem mondtuk ki, hogy ez a Strategic Lawsuit Against Public Participation angol kifejezésnek a magyarosított vagy ilyen rövidített változata, semmi mást nem jelent, csak azt, amit már többször is elmondtunk: egy olyan pertípust ültet át a magyar eljárásba, amely során a szabályozás kiindulópontja az, hogy bírósági eljárással nem lehet megfélemlíteni közéleti résztvevőket. Ezek általában újságírók, civil szervezetek, akiket, amelyeket egy hosszú, költséges és határon átnyúló perrel megpróbálnak elhallgattatni. Tulajdonképpen ez kerül bele a polgári perrendtartásba.

És van itt egy másik fontos kérdés, amelyről a vita során említést tettünk, hogy miért csak a határon túlra átnyúló ügyekre terjesztjük ki ezt az eljárási védelmet. Azért, mert ez a T/503-as most gyakorlatilag egy európai uniós elvet ültet át a magyar jogrendbe, amely az EU 2024/1969-es irányelve, gyakorlatilag ez csak a határon átnyúló polgári perekben szükséges igazságügyi együttműködésről szól. Ebből azonban nem következik az, hogy később a magyar jogalkotóknak ne kellene megvizsgálniuk a belföldi ügyek szabályozását is, sőt, éppen ellenkezőleg: érdemes ránézni, érdemes vizsgálni, hogy a közéleti részvételt védő eljárási garanciák közül melyek azok, amelyek kizárólag a magyarországi szereplők közötti ügyekben indokoltak lehetnének. Most azonban szakmailag csak az EU-s irányelvet ültetjük át a magyar joggyakorlatba.

Ahogy dr. Sasi-Nagy Edit képviselőtársam elmondta, érkezett hozzá jogtechnikai módosítás, amely lényegi tartalmában ezt a jogszabályhelyet nem változtatta, de jogtechnikai pontosítást tett.

A másik sarkalatos eleme ennek a törvényjavaslatnak az online nyilvánosság elve. Erről sokkal többet beszéltünk a viták során képviselőtársaimmal, amely kapcsán itt megjegyezném, hogy a törvényjavaslatnak nem az a lényege, hogy a bíróságok nyilvánosságát csorbítsa, hanem hogy az online nyilvánosságot szabályozza. És így itt szeretném elválasztani egymástól a bírósági tárgyalások nyilvánosságát és az online közvetítés technikai rendszerét. Itt gyakorlatilag a 15/2025-ös IM rendeletet vonjuk vissza, azért, mert technikailag még nem nőtt fel ez a rendszer a bírósági tárgyalásokhoz, nem valósítja meg a lehetőséget. Tehát bevezette ugyan január 1-jével, de a technikai rendszer gyakorlatilag nem volt alkalmas arra, hogy konkrétan üzemeljen. Illetve emellett még számos kérdést vetett fel akár a regisztráció, akár az informatikai rendszer és akár az online azonosítás is. Maga a rendelet gyakorlatilag nem tudott a teljes valóságában hatályba lépni. Értettem az ellenzék érvelését, és egyet is értek azzal az alapelvvel, hogy a bíróságoknak átláthatóan kell működniük, és a társadalmi kontroll is fontos, de nem ez a technikai eszköz alapozza meg ezt a két nagyon fontos alapelvet. És azért a felelős jogalkotáshoz hozzátartozik az is, hogy csak a jogrendszer minden kritériumának megfelelő technikai rendszereket vezetünk be, és csak akkor, amikor azok technikailag érettek a bevezetésre.

Egyébiránt a törvényjavaslat az Alkotmánybíróság döntéseihez kapcsolódóan az 1054/2026. (II. 20.) alkotmánybírósági határozat kapcsán vezet be még pontosítást, amelyben az Alkotmánybíróság megállapította, hogy nem volt kellően egyértelműen szabályozva, mi történik akkor, amikor az Alkotmánybíróság egy alkotmányjogi panasz alapján úgy dönt, hogy egy adott jogszabályi rendelkezés egy konkrét ügyben nem alkalmazható. Egyszerűbben megfogalmazva ezt: az Alkotmánybíróság kimondja, hogy valamilyen jogsérelem történt, de az eljárási szabályoknak azt is egyértelműen meg kell mondaniuk, hogy hogyan lesz ebből a konkrét ügyben tényleges jogorvoslat. A T/503-as ezt a hiányt rendezi azzal, hogy meghatározza: ilyen esetekben a Kúria állapítja meg az alkotmányjogi panasz orvoslásának eljárási eszközét. Ez nem pusztán technikai kérdés, egy alkotmánybírósági döntés akkor ér valamit az állampolgár számára, ha annak a konkrét ügyben is van következménye.

A másik fontos módosítás az 1340/2026. (VII. 03.) AB határozathoz kapcsolódik, amely gondnoksági, illetve cselekvőképesség korlátozását érintő ügyekről szól. Ha az ember cselekvőképességét korlátozó döntés születik, különösen fontos, hogy az érintett pontosan megismerhesse, miért jutott erre a döntésre a bíróság. Ezért a T/503-as biztosítja a teljes bírói indoklást akkor is, ha az ítélet kihirdetésekor egyik fél sincs jelen. A kiszolgáltatott helyzetben lévő embereknek nem kevesebb, hanem több garanciára van szükségük, ezért alapítja meg a kötelező és teljes körű indoklást.

Ezenfelül a jogszabályhely, ahogy az igazságügyi miniszter asszony említette, még két jogharmonizációhoz kapcsolódó hatálybaléptetési kérdést is rendez: az egyik a szavazatelsőbbségirészvény-struktúráról szól, amely a hazai jogban már szerepel, a polgári törvénykönyvben; illetve a másik a hibás termékekért való felelősségről szóló EU-irányelvhez kapcsolódó rendelkezés hatálybalépését módosítja. Ez gyakorlatilag egy EU-helyesbítést visz át a magyar joggyakorlatba.

Tisztelt Országgyűlés! A T/503-as tehát nem egyetlen kérdésről szól. Szól uniós kötelezettségek teljesítéséről, a közéleti részvétel védelméről, a tisztességes eljárásról, és szól az Alkotmánybíróság döntései valóságos jogkövetkezményének megalapításáról is. Ezért kérem a tisztelt Országgyűlés támogatását a holnapi napon nemcsak magához a törvényhez, hanem az ahhoz benyújtott módosító javaslathoz is. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárt soraiban.)

(20.10)

Forrás: parlament.hu