PAPP ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Természetesen nem kérdés, hogy veszélyes‑e a szőlő aranyszínű sárgasága, mint ahogy ezt már megbeszéltük. Ebben a kérdésben nem lehet köztünk vita. A betegség rövid idő alatt súlyos terméskiesést okozhat, védekezés nélkül pedig ültetvényeket pusztít el. A fertőzött és elhanyagolt szőlők felszámolásához gyors, következetes hatósági fellépésre van szükség.

Mi nem a fertőzött ültetvényeket és nem az elhanyagolt ültetvényeket védjük; a jogszerűen gazdálkodó szőlőtermelőket, a kiskertek tulajdonosait és a tulajdonhoz fűződő alapvető garanciákat. Valóban nevesíti az egyéb szőlő meghatározását, ami, azt gondolom, komoly előrelépés lesz, mert mint ahogy képviselő asszony elmondta, nem ismer határokat, nem válogat a fajták között, nem válogat a borrégiók között, hanem teljes ültetvényeket, régiókat pusztít el. Ezzel nem kerül bor a palackba, a palack nem kerül a polcokra, a polcokról nem kerül a vendéglőkbe, pedig ez a gasztronómiánk, kultúránk, hagyományunk, a gazdaság működésének része itthon és határon túl. Nemcsak néhány ezer vagy tízezer szőlősgazdáról beszélünk, hanem idegenforgalomról, turizmusról, egy nemzetgazdasági részről szintén.

Ezért is fontos, hogy beszéljünk róla, hiszen az egyéb szőlő nevesítésénél a ligeti szőlő kivételével minden olyan, a Vitis nemzetséghez tartozó egyedek társulása vagy ilyen egyedeket tartalmazó növénytársulás beletartozik, amely nem minősül szőlőültetvénynek, tehát nem gazdasági céllal telepített szőlőültetvény.

Ennek egy nehézsége van: a mai, kialakult viszonyok között zártkertekben, kerti lugasokban, olyan zártkertekben, rendezett tulajdonviszonnyal rendelkező, elhanyagolt szőlőskertekben, ahol valóban képes megmaradni a kabóca, továbbmenni, továbbfertőzni, kezelni és rendezni kell a kérdést.

Viszont van egy sarkalatos pontja, amelyről beszélnünk kell, az pedig az értesítés módja. Hogyan lehet értesíteni azokat a szőlőtulajdonosokat vagy egyébszőlő-tulajdonosokat, akik nem tagjai a Hegyközségi Nemzeti Tanácsnak, akik nem kapnak értesítést? Nagy területet vonunk be egyébként a törvényi érintettség okán, sok olyan szőlővel rendelkezőt vagy területtel rendelkezőt, vagy el nem hagyatékolt területeket, rendezetlen tulajdonviszonnyal rendelkező területek tulajdonosait, akiknek maguknak tudásuk sincs arról, hogy mit jelent ez a betegség, hogyan terjed, és milyen feladatokat, milyen kötelezettségeket támasztunk ezzel a törvényi előírással.

Egy 30 napos közléssel, ha egy hirdetőfalon kihelyezésre kerül idős, beteg vagy nem azon a településen élő tulajdonos esetében, vajon ő gondatlan vagy gondos mulasztásból, szándékosan fog‑e elmulasztani, vagy gondatlanságból? Annak megszüntetésének költségeit, a kártalanítása vagy az elvégzett feladatok után felmerülő költségeket ki fogja állni? Ez egy nagyon fontos kérdése ennek a törvénynek. Hogyan lehet a felmerülő költségeket rendezni, hogyan lehet megerősíteni a Hegyközségek Nemzeti Tanácsát, hogyan lehet olyan feladatot szabni mellé, amelyhez forrás is biztosítható? Nem elvárható a gondos gazdáktól, az általuk befizetett tagdíjakból ezen tételeknek a finanszírozása.

Ezért arra tennénk javaslatot, hogy fontolják meg, hogyan lehet ehhez külön pénzt, külön forrást biztosítani. Merthogy a szőlő aranyszínű sárgaságáról az előző vitában, illetve a bizottsági vitában elmondtam, és most is el tudom mondani, hogy honnan indult 2013-ban, milyen folyamaton ment végig egyébként ennek a monitorozása, a térképes nézete, a védekezésre való felkészülés, annak kutatása, szaktanácsadása.

A tavalyi esztendőben, amikor már igazán kritikus volt, akkor közel 3,8 milliárd forintos kerettel, légi permetezéssel, 1700 ember bevonásával, sok-sok különböző intézkedéssel kellett egyszerre lassítani, merthogy nem sikerült megakadályozni. De ha van egy működő intézményi struktúra, ha van tudás, van szakember, van tapasztalat, azt gondolom, hogy feladatunk, hogy a meglévőkön a hiányosságait pótoljuk, javítsuk, és segítsük ennek a védekezését. Most van időnk, hiszen lassan lehullik a szőlőlevél, és a következőig, illetve addig, amíg a kabóca nem tud kárt okozni, olyan intézkedések sorát meghozni, amivel valóban meg lehet védeni mindazt az értéket, amit eddig közösen felsoroltunk.

(23.10)

Szerintem az a legfontosabb, hogy meg tudjuk tartani, mert az, hogy 4 kilométeres védőtávolság van, ma még szerencsések vagyunk, mert 4 kilométeren belül egy-egy bortermő vidéken biztos, hogy van egy-egy ültetvény. A védekezésnek jó eszköze a 4 kilométer, és az a feladatunk, hogy a 4 kilométeren belül maradjon is ültetvény, hogy legyen genetika, amivel majd vissza lehet pótolni ezeket az ültetvényeket, hogy legyen olyan kivágás, ahhoz kapcsolódó támogatás, lehessen olyan támogatást igényelni, amely majd ezt újratelepíti, meg azoknak a gazdálkodóknak, akiktől kivágásra kerültek az ültetvények, addig, amíg nem fordul termőre, valamilyen lehetőséget biztosítani, hogy maradjanak életben, legyen további kedvük ezt folytatni.

Én bízom benne, hogy meghallgatják a kéréseinket, megfogadják, és együtt tudunk dolgozni tovább azon, hogy megállítsuk ezt a fertőzést, hogy legyen a szőlő-bor ágazatnak jövője. Köszönöm, hogy meghallgattak.

Forrás: parlament.hu