PERTICSNÉ KÁCSOR ANDREA (TISZA): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! A Ráckevei-Soroksári-Duna a Csepel-sziget ékköve, több százezer ember számára jelenti a kikapcsolódás lehetőségét, a természet közelségét. Az RSD nem pusztán vizes élőhelyei miatt kiemelten fontos. Innen indul például a Kiskunsági-főcsatorna, mely az Alföld egyik legfontosabb mezőgazdasági öntözőrendszerének része. Európa második legnagyobb úszólápja Szigetszentmiklóson található a Ráckevei-Soroksári-Duna-ágban. Sokan akkor hallhattak erről a különleges területről először, amikor 2020 decemberében súlyos olajszennyezés történt. Mintegy 6 ezer liter fáradt olaj került a vízbe, és közel 2 ezer négyzetméternyi szennyezett nádast és lápi élőhelyet kellett eltávolítani. A szennyezés mértékét az is mutatja, hogy közel 600 tonna veszélyes anyagot szállítottak el a területről. Az olaj egy körülbelül 60-szor 60 méteres területen jelent meg. Szerencsére a part melletti nádas, gyékényes terület megfogta a szennyezés nagy részét, így az nem tudott a Duna-ágba mélyebben bekerülni.

A kármentés során először elhatárolták a szennyezést, lefölözték a vízfelszínről az olajat, és körülbelül fél méter vastagságban kicserélték, kitermelték a szennyezett talajt. Bár az olajat eltávolították, ahogy említettem, a lápi élőhely megsemmisült. De mi is az az úszóláp? Az úszóláp egy különleges élőhely, amely természetes folyamat esetén rendkívül hosszú idő alatt alakul ki. Növényi maradványokból és tőzeges rétegekből képződik, és lebeg a vízfelszínen. Ezek az élőhelyek nagyon ritkák és rendkívül értékesek, sajátos növény- és állatközösségek jönnek létre itt.

A természetvédők lemondtak arról, hogy újraéledjen az úszóláp, azonban az egyik helyi iskola, a szigetszentmiklósi Batthyány Kázmér Gimnázium két pedagógusa nem adta fel a reményt. Sete Krisztina Beáta és Czita Zoltán 2022-ben diákok bevonásával kezdte meg a mesterséges úszólápok telepítését. A módszer kidolgozásához, az úszóláp rehabilitációjához szakmai segítséget adtak kutatók, vízügyi, valamint természetvédelmi szakemberek. Mesterségesen létrehozott úszónövényegységeket készítenek mind a mai napig, nádkötegekből álló tutajokat építenek, majd ezekre őshonos növényeket telepítenek. A kész úszószigeteket vízre helyezik és a kijelölt területre vontatják. A folyamatot, a módszert időről időre a tapasztalatok alapján módosítani kell. Sokat kell kísérletezni, megfigyeléseket végezni, mi működik, min kell esetleg változtatni.

A programban a diákok is részt vesznek. Az iskolában korábban is volt erdei iskola, most ezek a foglalkozások a kis-dunai úszóláp rehabilitációjáról szólnak. A diákok megismerik a történteket, megfigyelik a folyamatokat, és aktívan részt vesznek a mesterséges újjáépítésben, újratelepítésben. Az elmúlt években közel 100 négyzetméternyi úszólápkezdeményt építettek ki. A projekthez időközben nemzetközi együttműködés keretében németországi és szatmárnémeti testvériskolák is csatlakoztak. Szeptember 10-én a WWF Magyarország ezt a rendkívüli kezdeményezést az idén alapított „Természet bajnokai” címmel díjazta. Nem véletlenül kapta az elismerést ez a projekt, hiszen minden szempontból példaértékű. Egyszerre van jelen egy környezetpusztítás után a természet rehabilitációját elősegítő cselekvés, a közösség, az összefogás ereje, a gyakorlatra építő környezeti nevelés és a szakmai tudás.

Köszönettel tartozunk az elszánt és kitartó munkáért a pedagógusoknak, a diákoknak, az őket segítő elhivatott szakembereknek. Évről évre folytatják a küzdelmet az úszóláp újjáélesztéséért. Ez a példamutató kezdeményezés adhat mindannyiunk számára iránymutatást, hogy közös erővel, akarattal és kitartással igenis a legnehezebb helyzetekből is lépésről lépésre lehet megtalálni a kiutat. Soha nem szabad feladni, ahogy nem adták fel a pedagógusaink, a diákjaink és a szakembereink. Néha az eredmény nem egy-két nap alatt válik láthatóvá, hanem évek kitartó munkája hoz apránként előrelépést.

Még egyszer köszönöm a természet bajnokainak a kitartást és a munkájukat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárt soraiból.)

Forrás: parlament.hu