DR. DICSŐ VIKTÓRIA, a TISZA képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Köszönöm a szót. Az előttünk álló törvényjavaslat a közvagyon védelmét és a közbizalom helyreállítását szolgálja. Szeretném mindenkinek felhívni a figyelmét, hogy a közvagyon a magyar embereké, ahogy a nevében is benne van. Ezt a mondatot kellene minden egyes alkalommal szem előtt tartanunk, amikor közbeszerzésekről, állami beruházásokról, közpénzek sorsáról döntünk. Ez nem egy elvont fogalom, ez ott van minden egyes nap előttünk az iskolákban, a kórházakban, az intézményekben; ez a miénk, a magyar embereké, és társadalmi felelősségünk, hogy ezt meg kell védeni.

Miért is van szükség erre az eljárásra? Az elmúlt 16 évben a közpénz felhasználása nem a közérdeket tartotta szem előtt. A közpénzekből politikai szereplők, hozzátartozók és pártpolitikai érdekeket kiszolgáló emberek gazdagodtak meg. Ezek mögött a meggazdagodások mögött nem volt igazából valódi teljesítmény, valódi érték, egyetlenegy célt szolgáltak legtöbbször: a hatalom megtartását, és ennek rendeltek alá mindent. Ennek rendelték alá, hogy elhanyagolták a szociális hálót, hiszen a mai nap is beszéltünk erről, ennek rendelték alá, hogy elhanyagolták az oktatást, az egészségügyi rendszert ‑ és még hosszasan sorolhatnám. Miközben az emberek életminősége romlott, volt egy szűk réteg, amely viszont gazdagodott; nem kicsit, hanem nagyon. Magyarország eközben az egyik legszegényebb és legkorruptabb ország lett az Európai Unióban.

Gondoljunk csak Mészáros Lőrinc vagyonára! 1700 milliárd forintnál tartunk. Ott van Tiborcz István vagyona, aki 600 milliárd forinttal rendelkezik körülbelül. Ez a két összeg, ez a 2300 milliárd, kiteszi a magyar költségvetés kiadásainak a közel 5 százalékát. 5 százalék, és eddig még csak két emberről beszéltünk, nem beszéltünk Szíjj Lászlóról, Rogán Antalról vagy ‑ ahogy az előbbi felszólalásoknál hallottuk ‑ a Matolcsy-klánról, az MNB-ből ellopott közpénzről, amely hirtelen elveszítette közpénzjellegét.

A vagyonosodási vizsgálatnak világos jogi keretek között kell zajlania. Az adóellenőrzés főszabály szerint elévülési időn belül öt évre terjed ki. Viszont szeretném mindenkinek a figyelmét felhívni, hogy bűncselekmény gyanúja esetén a Btk.-nak különleges szabályai vannak: egyrészt az adott bűncselekmény büntetési tételének a legfelső határa az elévülési idő, viszont vannak a Btk.-ban kivételek, ilyen például a vesztegetés vagy a befolyással üzérkedés, a korrupciós bűncselekményeknél 12 év az elévülési idő.

A közbizalom alapja, hogy az állam a saját vezetőitől is ugyanazt az átláthatóságot és jogkövetést várja el, mint minden magyar állampolgártól. A most tárgyalt törvényjavaslat az országgyűlési képviselők, a politikai vezetők, a közigazgatási államtitkárok vagyongyarapodását vizsgálja, és azt, hogy az adózott jövedelmük összhangban van‑e az életszínvonalukkal. Ehhez a NAV egy egyedi kockázatelemzést fog lefolytatni, és meg fogja vizsgálni az adott kockázatokat. Ez nem előítélet és nem ítélet. Ez ellenőrzés. A vizsgálat feladata, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján kockázatot értékeljen. Ha adózási visszaélés gyanúja merül fel, adóellenőrzés indul, ha pedig bűncselekmény gyanúja, akkor az ügy az arra hatáskörrel rendelkező nyomozó hatósághoz kerül.

A jogállami működés lényege, hogy senkit ne lehessen bizonyíték nélkül bűnösnek nyilvánítani. A tényeket fel kell tárni, a jogkövetkezményeket pedig törvényes eljárásban kell megállapítani. Ehhez viszont nem elég önmagában egy vagyonnyilatkozat, a javaslat szerint a NAV az ingatlan-nyilvántartás, a gépjármű-nyilvántartás, a cégnyilvántartás vagy egyéb nyilvántartás adatbázisait is segítségül hívhatja, illetve a sajátjait, valamint adatokat kérhet le külföldi nyilvántartásból is, és ezután megvizsgálja, hogy a vagyoni helyzet az életvitellel megfelel‑e a bevallott jövedelemnek. Ez nem jelenti azt, hogy valakit pusztán a magas életszínvonal miatt vizsgálat alá kell vonni. A kockázatot az adatoknak kell alátámasztaniuk. A rendszernek tárgyszerűnek, arányosnak és ellenőrizhetőnek kell lennie. A hatóság munkáját egyértelmű és transzparens szabályoknak kell keretezniük.

Fontos, hogy ez a vizsgálat a hozzátartozókra is kiterjedhet, hiszen indokolt, sokszor egy-egy vagyontárgynak ugyanis nem ugyanaz a haszonélvezője, mint aki a tulajdonosa, nem tőle származik, és ezt minden esetben fel kell tárni.

A javaslatnak van egy nyilvános része is, hogy statisztikát fognak vezetni az elvégzett ellenőrzésekről, ahogy már hallottuk, valamint az 5 millió feletti adóhiányt elérő magánszemélyek is nyilvánosak lesznek. A társadalomnak joga van tudni a súlyos visszaélésekről, az érintetteknek pedig joguk van a tisztességes eljáráshoz. E két követelménynek egyszerre kell érvényesülnie.

A közbizalom nem egy törvénytől fog helyreállni, ahhoz kiszámítható szabályokra, független ellenőrzésekre és következetes felelősségre vonásra van szükség. A közpénz felhasználása nem magánügy. Aki közpénzről dönt, annak el kell tudnia számolni a döntéseivel. Aki közvagyont kezel, annak meg kell őriznie, a közösség javára kell használnia azt. Aki pedig közhatalmat gyakorol, annak a vagyonosodása jogszerű és igazolható kell legyen ‑ ezt várják el tőlünk az emberek. Tisztességes szabályokat kérnek, amelyek mindenkire egyformán vonatkoznak, és biztosítják, hogy a közvagyon valóban a közösséget szolgálja. Kérem, hogy támogassák a javaslatot, és köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárt soraiban.)

Forrás: parlament.hu