Halmai Gábor alkotmányjogász a Köztér KözBeszéd című műsorában, Kurucz Dániel kérdéseire úgy értékelte, hogy Magyarországon 2010 és 2026 között a választások megtartása ellenére sem működött valódi demokrácia,
mert szerinte nem érvényesültek megfelelően az alapvető jogok és a jogállamiság követelményei.
Állítása szerint az Orbán-kormányok a jogrendszert és az alkotmányos intézményeket is a hatalom megtartásának és a gazdasági előnyök megszerzésének szolgálatába állították, ami jelentős társadalmi felháborodást váltott ki.
Ugyanakkor a Magyar Péter vezette új kormány működését sem tartja minden tekintetben megfelelőnek: populista elemnek nevezte a korábbi kormánypárti politikusok parlamenti megszégyenítését, és hangsúlyozta, hogy a törvényhozásnak látványos politikai konfliktusok helyett érdemi vitákról kellene szólnia. Különösen aggályosnak tartja, hogy a választási rendszer egy pártnak a tényleges társadalmi támogatottságánál jóval nagyobb parlamenti felhatalmazást, akár alkotmányozó kétharmadot biztosíthat. Szerinte ez 1994-ben, 2010-ben és 2026-ban egyaránt egészségtelen helyzetet teremtett. Egy kormánynak ne legyen alkotmányozó többsége!
Halmai szerint az új kormánynak mielőbb vállalnia kellene a választási rendszer arányosítását
és az alkotmányozáshoz szükséges többség megemelését, hogy egyetlen kormány se módosíthassa egyedül az ország alkotmányos berendezkedését. Egy új alkotmány elfogadását szélesebb társadalmi és politikai részvételhez kötné, akár két egymást követő parlament bevonásával; a népszavazást fontosnak, de önmagában nem elegendő garanciának tartja. Bár úgy látja, hogy a Tisza-kormány alapvetően tiszteletben kívánja tartani az alkotmányosságot, több döntését kifogásolta, köztük a miniszterelnöki és képviselői megbízatások időbeli korlátozását, valamint egyes ellenzéki jelöltek elutasítását.
A korábbi kormányzati visszaélések kivizsgálását szükségesnek nevezte, de hangsúlyozta, hogy az elszámoltatásnak jogállami garanciák mellett, következetesen és azonos mércével kell történnie. Figyelmeztetett arra is, hogy az eljárások szelektív alkalmazása csalódást okozhat, miközben a politikai ellenfelek megalázása nem helyettesítheti az intézményi reformokat. A jelenlegi kormánynak egyelőre hajlandó időt adni, de szerinte a folyamatos nyilvános kritika elengedhetetlen a hibák kijavításához.