„A klientúraépítés és az ország újbóli kirablásának megakadályozását” nevezte a kormány döntéseit meghatározó legfontosabb tényezőnek a Miniszterelnökséget vezető miniszter a hetilapként újrainduló Népszabadságnak adott interjújában.
Ruff Bálint az elszámoltatással kapcsolatban úgy fogalmazott, „már jól állunk, jól látszik a polip minden csápja. Amiből sajnos nagyon-nagyon sok van.”
Példaként említette, hogy a magyar kis- és középvállalkozásokat a koronavírus-járvány után segítő Kisfaludy-programban Tiborcz István 50 milliárd forintot kapott arra, hogy a Budapesten lévő szállodáját felújítsa. „Ezt a szemléletet el fogjuk söpörni. Vérrel és verejtékkel fogjuk véghez vinni azt, hogy ne legyen klientúraépítés” – jelentette ki a miniszter, kiemelve, hogy a Tisza Párt „üzenete az, hogy nem a hatalomhoz való közelség a boldogulás és a sikeresség mércéje, hanem a tehetség és a munka”.
Elszámoltatás és szétválasztás
Arra a felvetésre, hogy a kormánynak alig van ráhatása az elszámoltatásra, Ruff Bálint azt mondta, ez a normális,
vissza kell szokni a hatalmi ágak szétválasztásához, ahhoz, hogy Magyarország jogállam.
Az igazságszolgáltatás akkor tud működni, ha a minisztériumi vizsgálatok során olyan megállapítások születnek, amelyek alapján feljelentéseket lehet tenni, és azokat a nyomozóhatóság érdemben tudja vizsgálni – tette hozzá.
A jogalkotó a törvények módosításával tudja segíteni, hogy ne húzódjanak el a bírósági eljárások – mondta Ruff Bálint, megjegyezve, hogy a módosításokkal ugyanakkor, éppen a jogállamiság védelme miatt, nagyon óvatosan kell bánni.
A „rendszerváltás” folyamatára vonatkozó kérdésre a miniszter kifejtette, a közjogi rész majdnem teljes, már csak az új alkotmány elfogadása hiányzik.
„A gazdaság orbántalanítása sokkal komplexebb munka”, de a kettőt csak egyszerre lehet csinálni
– fűzte hozzá.
Büszke a sztrádakoncesszió felbontására
Az elért eredmények közül a sztrádakoncesszió felbontását és a paksi fenékküszöb megépítését nevezte a legfontosabbnak.
Az eddig elvégzett munka sebességéről úgy nyilatkozott, senki sem teljesen elégedett, „én sem vagyok maradéktalanul az. A legelején vagyunk az útnak, de megindultunk.” Egyúttal jelezte, tanultak az elődeik hibájából, hogy „a reformdüh sehova sem vezet”.
Arra a felvetésre, miszerint nem elérhetőek a miniszterek, nem ismertek az egyes tárcák stratégiai tervei, azt mondta, egy öthónapos kormánytól kérnek számon olyan dolgot, aminek a megoldása még sima kormányváltás esetén is sok időt vesz igénybe.
„Újra kell építeni a gondolkodást, hogy hogyan működik egy normális közigazgatás”
– hangsúlyozta a miniszter.
Bátor lépések
Ruff Bálint visszautasította azt a feltevést, hogy a kormány félne az olyan megosztó intézkedésektől, mint az árrésstop kivezetése vagy a rezsicsökkentést eltörlése. „Jó értelembe vett protekcionista politikát folytat” a kormány, amelynek fontos, hogy a magyar kis- és közepes vállalatok „levegőhöz jussanak” – fogalmazott. A rezsicsökkentés eltörlésének feltételéül az energiaszuverenitás erősítését jelölte meg, azaz a napelemek és a szélerőművek által termelt energia minél nagyobb arányú eltárolását.
A miniszter ugyanakkor megjegyezte, hogy a jövő évi költségvetésben lesznek „bátor lépések”.
Az alkotmányozásról Ruff Bálint azt mondta, a munkára az ország legjobb tudósaiból és szakembereiből álló testületet állítanak fel, a társadalmat pedig olyan mértékben bevonják, hogy a magyarok „nagy része azt érezheti majd, hogy tényleg érdemben kikérték a véleményét”, továbbá biztosan lesz róla népszavazás is.
Az államfő vagy az NVVH elnökének kiválasztását övező viták szerinte „a szabadság megízlelésének” bizonyítékai.