Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke az Inforádiónak arról beszélt:
a háború és az elvándorlás súlyos demográfiai válságot okozott Kárpátalján.
Becslése szerint a 2001-ben még mintegy 151 ezres kárpátaljai magyarság létszáma mára 70–80 ezerre csökkenhetett, hivatalos adat azonban nincs.
Magyarok el, ukránok be
Úgy vélte, a kivándorlás és az alacsony születésszám miatt Ukrajna és a helyi magyar közösség népessége egyaránt nagyjából megfeleződhetett. A távozó magyarok többsége Magyarországon, főként a határ menti térségben telepedett le, és minél tovább tart a háború, annál kisebb a hazatérés esélye.
Kárpátaljára eközben szerinte 170–300 ezer, főként kelet-ukrajnai belső menekült érkezhetett, ami különösen Ungvár demográfiai képét alakította át.
A helyi mindennapokat „tragikusnak” nevezte;
a szétszakadt családok, a katonai behívástól való félelem, a nehéz megélhetés és a háborús fásultság mellett a kárpátaljai magyar katonák közül becslése szerint mintegy 150-en halhattak meg, de hangsúlyozta, hogy erről sincs pontos nyilvántartás. A katonai mobilizáció kapcsán törvénytelen és erőszakos esetekről, valamint korrupcióról beszélt, és azt mondta, a háború elhúzódása egyre erősebb reménytelenséget okoz.
Haladás a magyarok jogai terén
Brenzovics László ugyanakkor előrelépésnek nevezte az ukrán parlament elé került oktatási törvényjavaslatot, amely szerinte elfogadása esetén nagyrészt visszaadná a kárpátaljai magyarok 2017-ben korlátozott anyanyelvi oktatási jogait, rendezné a magyar tannyelvű iskolák státuszát, valamint a magyar nyelv iskolai rendezvényeken és órákon kívüli használatát; közlése szerint a tervezet magyar–ukrán szakértői egyeztetések eredménye, és az oktatási bizottság egyhangúlag támogatta.
Úgy vélte, a magyar–ukrán kapcsolatok javulnak,
miután a magyarországi kormányváltás ellenére Budapest továbbra is ragaszkodott a kárpátaljai magyarok jogainak helyreállításához, a kisebbségi vállalások teljesítését pedig Ukrajna uniós integrációja is ösztönzi.
A KMKSZ elnöke hangsúlyozta, hogy a kárpátaljai magyarok támogatják Ukrajna EU-tagságát, de „nem minden áron”, hanem nyelvi és oktatási jogaik megőrzésével.
A háborúról azt mondta, jelenleg inkább az eszkaláció jelei látszanak, és különösen nehéz téli hónapokra számít; hosszabb távon azonban békét és stabilizációt remél; meggyőződése szerint a kárpátaljai magyar közösség a népességfogyás ellenére fennmarad, mert továbbra is ragaszkodik szülőföldjéhez, intézményeihez, oktatásához és nyelvéhez.