DR. SZABÓ JÓZSEF ANDOR (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt elkezdeném a mondanivalómat, egy dologra szeretnék reflektálni, illetve egy dolgot szeretnék mondani: miért éppen most? Azért, tisztelt képviselőtársaim, mert április 15-étől él a végrehajtási rendelet. Ha a kormány tartani akarja a szavát - márpedig tartani szeretné -, ha változtatja a kifizető személyét, akkor nyilván meg kell eszközölje a módosítást. Ennyit szerettem volna hozzáfűzni az igazság kedvéért. S akkor rátérnék a mondanivalómra.

Tisztelt Országgyűlés! A tisztelt Ház mai ülésén a mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészről szóló törvény módosítását kezdi meg tárgyalni. Nagy horderejű törvény, hiszen e törvény volt az, amely rendezni kívánta azon alkotmányos jogokat, amely a tulajdonhoz való jogot és a tulajdonnal való rendelkezés jogát biztosította, és ez volt az a törvény, amelyik etikailag is rendezni kívánta a külső üzletrész-tulajdonosok helyzetét, hiszen a szövetkezeti gazdálkodás révén az az állapot állt fenn, hogy az a vagyon, amellyel a szövetkezetek gazdálkodtak, folyamatosan csökkent, és ez maga után vonta a szövetkezeti üzletrész-tulajdonosok vagyonának csökkenését is. Ez az a törvény, amely kimondja, hogy a külső üzletrész-tulajdonosokat szavazati jog illeti meg a szövetkezeteknél, hogy ne forduljon elő az az eset, amelyben bár a külső üzletrész-tulajdonosok számszerűen többen voltak, mégsem vehettek részt a döntéshozatalban. Így az a helyzet állt elő, hogy a kisebbség gazdálkodott a többség tulajdonával.

1992-ben 1 millió 400 ezer embernek volt nevesítve az üzletrésztulajdona, amelynek akkori értéke 270 milliárd volt. Ma - a veszteséges gazdálkodás következtében - az akkori névértékű üzletrészek 8-12 százalékot érnek, ezért a szövetkezeti üzletrészről szóló törvény úgy rendelkezett, hogy a szövetkezeteknek záros határidőn belül ki kell fizetni a külső üzletrész-tulajdonosokat. Amennyiben a szövetkezeteknek nincs ilyen anyagi fedezete, akkor állami segítséget kérhetnek, amely kölcsönt egy éven belül kell visszafizetni, szükség esetén a visszafizetési határidő egy évvel meghosszabbítható.

A hatályos törvény szerint a kölcsönt az ÁPV Rt. az állami vagyonértékesítésből befolyó összeg terhére folyósítsa, amelynek pénzügyi alapját az állami gazdaságok egy részének privatizációja képezte volna. Az állami vagyon értékesítése során a hazai befektetők tulajdonszerzési lehetőségei élveznek prioritást, ezért az értékesítés során a nemzeti érdekek érvényesítése nagyobb hangsúlyt kap. Az értékesítés során prioritás illeti meg a földműveléssel foglalkozó magánszemélyeket, illetőleg az agrártársaságok alkalmazottait kívánja segíteni a kormány a tulajdonszerzésben.

Az agrárgazdaság munkavállalóinak tőkehiányait ismervén az állam kedvezményes kölcsönlehetőséget kíván biztosítani számukra. Ezen okból kifolyólag az értékesítés nem tud olyan ütemben megvalósulni, mint ahogy a költségvetésnek a külső üzletrész-tulajdonosokat ki kell fizetnie. Ezért a szövetkezeti üzletrészről szóló törvény úgy módosul, hogy a törvényben előírt feladatok és kötelezettségek gazdája közvetlenül a központi költségvetés lesz, az ÁPV Rt. e feladatok teljesítése alól mentesül. Az állam az üzletrész megvásárlásával kapcsolatos finanszírozási feladatokat a pénzügyminiszter által kijelölt szerv útján valósítja meg.

Tisztelt Országgyűlés! Reményeink szerint ezzel a törvénymódosítással megnyugtatóan rendeződik a külső üzletrész-tulajdonosok üzletrészének sorsa. Köszönöm szépen a szót. (Taps.)

(Az elnöki széket dr. Szili Katalin, az Országgyűlés

alelnöke foglalja el.)

Forrás: parlament.hu