PÜSKI ANDRÁS, a gazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Valóban, a gazdasági bizottság ülésén megfogalmazódott egy bizonyos egyetértés ennek a törvénynek a tárgyalása során, hiszen mindenki egyetértett abban, hogy a vállalkozások versenyképességének javítására, modernizálására és megerősítésére irányuló gazdaságpolitikát kiemelten fontosnak kell tartani az ország gazdaságpolitikáján belül.

Fontos az azonosságban, hogy megállapítottuk, hogy a kis- és középvállalkozások valóban meghatározó társadalmi szereppel bírnak, és a kisvállalkozások támogatása a fejlett ipari országokban és az Unió országaiban is kiemelt jelentőségű, a támogatás szükségességét a cégek nemzetgazdasági jelentősége és az indokolja, hogy a kisvállalkozás kisebb tőkeereje és mérete minden tekintetben versenyhátrányt jelent a nagyvállalkozásokkal szemben.

A gazdasági bizottság kisebbségben maradt részének véleménye szerint egy felelős kormány számára kiemelt feladat kell hogy legyen a kis- és középvállalkozások gazdasági és társadalmi súlyának valós növelése. Az előttünk fekvő törvényjavaslattal kapcsolatban több aggályunkat is kifejeztük és megfogalmaztuk. A javaslatban megfigyelhető, hogy a változtatások miatt növekszik az ebbe a kategóriába sorolható és tartozó vállalkozások száma, mivel nagyobb árbevétel és nagyobb foglalkoztatotti létszám esetén is ebbe a csoportba sorolható egy adott gazdasági társaság. Ezt bizonyos szempontból elfogadhatónak tartjuk, hiszen fontos az, hogy ezek is kapjanak támogatást a központi forrásokból. Aggályos azonban abból a szempontból, hogy ha nem nő a szektor részére folyósított támogatások összege, és több lesz az ebbe a kategóriába sorolt vállalkozások, társaságok száma, akkor bizony összességében kevesebb pénz jut egy-egy vállalkozásra, így támogatási lehetőségeik csökkennek. Félő az is, hogy a változtatás után a valóban kis- és középvállalkozások, a valóban támogatásra szoruló vállalkozások hátrányba fognak kerülni, és csökkenhet forráshoz jutási esélyük.

A másik probléma ezzel a rendszerrel az, hogy a szóban forgó vállalkozásoknak alapvetően nem banki kamattámogatásokra van szüksége, hanem tőketámogatásokra. Tetézi a gondot az is, hogy hozhatunk mi itt bármilyen jó törvényeket, és mondhatunk bármilyen szép dolgokat, de a gyakorlatban sajnos még ma is az tapasztalható, hogy a legnagyobb bankok a legjobb marketing és a legjobb reklámjaik ellenére igazán szóba sem állnak a kisvállalkozókkal, az ő hitelfinanszírozásukkal nem nagyon foglalkoznak, mivel ők üzleti alapon működnek, és kizárólag a profit az egyetlen fontos dolog a bankok számára.

Persze, a kormány tevékenységét is érdemes megvizsgálni, hiszen nagyon jó lenne némi összhangot felfedezni az egyes tárcák cselekvései és programjai között, ami most nem látszik. Teljesen más a Gazdasági Minisztériumnak az orientációja a kisvállalkozások ügyében - támogassuk őket és a többi, hangoztatta most is az államtitkár úr -, ugyanakkor a Pénzügyminisztérium ettől teljesen eltérő politikát folytat. Ugyanis amíg a Gazdasági Minisztérium azt mondja - de legalább mondja -, hogy támogatja a kisvállalkozásokat, segíti ezek hitelhez jutását a kormány, addig a Pénzügyminisztérium minden erejével azon van, hogy újabb és újabb adókat és terheket vessen ki a kis- és középvállalkozásokra. Ha egy forintot ad a Gazdasági Minisztérium, a PM igyekszik ebből rögtön kettőt visszavenni.

A kis- és középvállalkozói szektor a gazdaságnak egy olyan területe, amelyet állandóan támogatni és segíteni kell. Úgy érzem, valóban végig kell ezeket gondolni, hiszen a szavak és a mondatok nagyon szépek, de nekünk, képviselőknek figyelembe kell venni a realitást, a helyi tapasztalatokat, és ezekre kell megoldást találni, amíg nem késő.

Köszönöm szépen a figyelmüket.

Forrás: parlament.hu