LABODA GÁBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előbb elhangzott a vitában, Kosztolányi Dénes képviselőtársam mondta, hogy mi változtatnánk. Nos, ha megfigyeli, a benyújtott ajánlásban az erdőterületeknél én nem kívántam változtatni, tehát az ugyanaz. A szántóterületeket valóban kívántam változtatni, de azt ugyanúgy, mint ahogy Soltész képviselőtársam, Szűcs Lajos, illetve Lezsák képviselőtársam is hasonlóképpen nyilatkozott e tekintetben, tehát amit említett az előbb, hogy fogjunk össze, rajta, lehet, tehát én benne vagyok ebben, hogy egy közös gondolat reményében ezen lehetne esetleg változtatni.

Visszatérve: a 7. §-on feltétlenül, mindenképpen változtatni kell, így, ebben a formában, úgy gondolom, ez nem támogatandó, tehát mindenképpen vagy az (1), vagy a (2) bekezdést teljes egészében ki kell venni belőle, és a számokon változtatni kell. Ugyanis Gulyás képviselőtársam elmondtam, hogy ez egy rövid távú fejlesztésnek az eredménye, ezek a belterületbe vonások, ez való igaz, hogy így működik, de amennyiben ez racionalizáltan van kezelve, akkor én úgy gondolom, hogy hosszú távon is fejleszthető a település gazdasági szempontból.

Azt senki nem vitatja, hogy ez csorbítja - ön mondta az előbbi felszólalásban - az önkormányzatokat, a 7. § (2) bekezdése, de én inkább azt gondolom, hogy ez a (2) bekezdés nem csorbítja, hanem megfojtja a településeket. Tehát azokat a településeket, amelyek ebből is gazdálkodnak, azokat ez sajnálatos módon megfojtja.

Tehát visszatérve, illetve továbblépve az ajánlás 26. pontjára, ahol Hadházy képviselőtársam is benyújtott egy javaslatot, miszerint a volt zártkerti telkek kezelése a törvényben nincs megfelelően definiálva, illetve nem tartozhat a térségi településhez. Nos, ezzel én is egyetértek, tehát én is benyújtottam egy módosító javaslatot, ami sajnálatos módon nem került támogatásra, és ezen el kellene gondolkodni, hogy ezt valamilyen formában kezelni kellene.

Ha csak Üröm példáját mondom, hogy továbbra is kertgazdasági terület lesz belőle, akkor ezen a kertgazdasági területen ma 500 ember él, 500 állandó lakosa van a kertgazdasági területnek. Hogyan lehet ezt nem települési térségként kezelni? Ezt muszáj a települési térséghez csatolni, mert 500 állandó lakosnak azt mondjuk, hogy te nem, és húsz éve ott laknak? Tehát nem új keletű dologról van szó. Tehát én azt gondolom, hogy ezen is valamilyen formában változtatni kell.

A következő dolog, ami szintén számunkra, számomra egy kicsit elfogadhatatlannak tűnik, ez a 200 méteres védősáv a közigazgatási határok mentén. Azzal egyetértek, hogy ezt Budapest nagyon szeretné, és Budapest körül a 200 méteres közigazgatási határ neki fontos, kívül és belül, de nézzük meg, hogy hány közigazgatási határ van összesen.

(23.00)

Tehát ha a többi települést nézzük, a 80 település közigazgatási határát, az körülbelül hússzor akkora védősáv, mint Budapest körül összességében. Miért kell sújtani az összes települést ezzel a védősávval? Döntse el a helyi önkormányzat, hogy mit szeretne a védősáv területén!

A következő: Keller képviselőtársam az előbb említette az ajánlás 67., 68., illetve a 71. pontjait. Azzal én is egyetértek, hogy ekkora fejlesztést, egy magánjellegű fejlesztést nem igazán szabad támogatni. Először is: támogatható egy ilyen fejlesztés akkor, amikor kiépült a közlekedési infrastruktúra. Napjainkban, aki az észak-nyugati agglomerációs területre ki szeretne menni, az autózik 2-3 órát, erre rázúdítani egy iszonyú beépített területet, egy iszonyú nagy nagyságú beépített területet, még tetőzni, azt gondolom, hogy ez a közlekedési infrastruktúra nem bírja el. Először épüljenek meg az infrastruktúrák, többek között a közlekedési és egyéb infrastruktúrák, utána lehet fejleszteni a területet. Úgy gondolom, hogy most ezt ebben a törvényi szakaszban nem szabadna támogatni, bár látom, hogy a bizottságok támogatták, hanem esetleg majd a következő ötéves agglomerációs tervbe ez már nagyon jól beleférhetne, mert addigra talán meglesznek a közlekedési és egyéb infrastruktúrák.

A gazdasági bizottság beterjesztésében olvastam, hogy közel egyéves magas szintű szakmai munka előzte meg ennek a programnak a beindítását. Ha közel egyéves, és ez így igaz, hogy közel egyéves szakmai munka előzte meg, akkor kérdezem én, hol van ez az önkormányzatok településszerkezeti tervében. Egy év alatt már ez jogerős kellene hogy legyen, akkor itt valami nem teljesen kerek, mert az önkormányzatok településszerkezeti, illetve helyi építési szabályzatában ezek nem szerepelnek. Van, ahol jelölve van, de elfogadva vagy jogerőre emelkedve nincs egyetlenegy helyen sem a tizennégyből. Azonkívül külön megnyugtatna, ha a 14 érintett önkormányzat képviselő-testületi határozata esetleg a bizottsági ajánlás mögé lenne tűzve. Ezzel sem találkoztunk. Ezenkívül a lakossági fórumokról készült jegyzőkönyvekről is legalább időpontokat tudnánk, hogy voltak-e tájékoztatva, és milyen észrevételek születtek a lakosság részéről. Ezekről sem tudunk semmit. Tehát azt gondolom, hogy egy következő ötéves törvénybe ez bőven beleférne.

Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu