LÁSZLÓ TAMÁS, az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Országgyűlési Biztos Úr! Az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság Fidesz-KDNP-frakciója tartózkodott az ön 2007. évi beszámolójával kapcsolatban. Ezt kívánom most indokolni.

Eleve hálátlan szerep egy szétesőfélben levő országban nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának lenni, hiszen a kisebbségek védtelensége, a kisebbségek és a többségi társadalom konfliktusai a rossz kormányzati működés miatt is, sőt, a kormányzat által táplált és generált módon az atomizálódó, szolidaritást vesztő országban egyre kiáltóbbak. A kisebbségi biztos elsősorban a parlament - idézőjelbe téve - embere, ugyanakkor a képviselők számára tárja fel, mutatja be a kisebbségek helyzetét, gondjait, utat mutatva a jogalkotói munkához, de számunkra nagyon fontos módon a képviselői mindennapokhoz, a mi terepi, helyi közösségek, helyi társadalom körében folytatott tevékenységünkhöz. Ebből a szempontból is vizsgáltam ezt az anyagot.

Kezdem az elismeréssel. A biztos urat elismerés illeti meg mindenekelőtt azért, mert az őt körülvevő kapcsolati háló, az ügyfélközelség, a hatékonyabb kisebbségvédelem rendkívüli mértékben megerősödött. Úgy látom, hogy a biztos úr ott van minden ügynél testközelben. Az ars poeticája is tiszteletre méltó, hogy tudniillik rámenősebb, harcos szószóló - az ő szóhasználatát mondom -, nyílt, tudatos érdekvédő kíván lenni. Ez egy nagyon pozitív tényező. De az első enyhe konfliktusunk is éppen itt van: ön a kisebbséget képviseli, mi viszont a többségi társadalmat is. És itt az "is"-en van a hangsúly.

Ebből a szempontból hiányolom általában és gyakran konkrétan is az anyagból a kisebbségekkel szemben támasztható kötelességek megjelenését, annak a súlyát, a kisebbségi jogok megsértésének okszerű és tényszerű megfogalmazása, megemlítése mellett.

(15.20)

A jelentés, teljesen érthetően és jogosan, empatikusan foglalkozik a roma társadalom problémáival, az oktatási ügyekkel, az intézményfenntartási, szociális, lakhatási, gyermekjóléti, rendészeti szervekkel kapcsolatos ügyekkel. Egy kicsit hiányolok egy alapvető, gyökér jellegű fejezetet, ami egyáltalán nem szerepel az anyagban, ez pedig a munkavállalással, munkahelyekkel kapcsolatos fejezet, holott úgy gondolom, hogy talán minden gondnak ez az alapja.

Mert mit látunk? Azt látjuk, hogy a cigányság, a roma társadalom sorsa a rendszerváltozás után egészen drámai módon változott meg. A munkahelyek, a munkásszállók elvesztése, a faluszéli kilátástalanságba süllyedés ezt a kisebbséget sújtotta leginkább.

Hiányolom az anyagból a társadalmi-gazdasági háttér megrajzolását, ennek főbb jegyeit, a romlás kiterjedését, mert enélkül nagyon nehéz értékelni és tágabb összefüggésbe helyezni azokat a konkrét kisebbségi jogsértéseket, amelyekről az anyag olyan nagy számban beszél.

A bizottsági vitában megemlítettem a roma társadalom médiabeli megjelenését is. Itt például a cigányság értékeit háttérbe szorító megjelenést láthatunk. Erre sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítani; a cigányság iránti előítéletességet ezek a tendenciák erősítik, és a felemelkedésük ellen hatnak.

Valóban megemlítettem azt a jelenséget is, amelyről Török Zsolt képviselőtársam beszélt, hogy a roma népesség elkezdett a lakótelepekre áramlani, és ez a beköltözés számos új együttélési problémát vet fel. Az anyagból ez egyelőre nem látszik, de erre a problémahalmazra mindenképpen fel kell készülni.

Hiányolok egy kormányzatkritikát. Rengeteg program született a kormányzat részéről írásban, különböző vizsgálatokra költött százmilliókról tudunk, ahelyett, hogy ezek az összegek a valódi esélyegyenlőséget, a valódi munkához jutást, magasabb iskolázottságot segítették volna. Azt várom, hogy a jogvédelemből egyre inkább az értékteremtő, értékvédő jogvédelem irányába mozduljon ez a tevékenység. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Forrás: parlament.hu