HEGMANNÉ NEMES SÁRA nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Bevallom, én szorgalmasan jegyzeteltem, és a minisztériumban a jogászcsapataim várják a komoly és előremutató módosító javaslatokat. Bevallom, a rövid idő miatt valószínűleg nehéz volt felkészülni rá, de én úgy gondoltam, hogy mindenképpen előremutató és építő jellegű javaslatokat fog tenni az ellenzék.

Ahogy az elején elmondtam, ez a törvénymódosítás gyakorlatilag az elmúlt időszak tapasztalatain alapul, amely tapasztalatokat a megyei jogú városok szövetségével, a jegyzőkkel való konzultáción, okmányirodában, kormányhivatalokban történt egyeztetetések során, és egyébként a tárcák, országgyűlési képviselők által adott javaslatok alapján állítottunk össze. Tehát ezek a módosító javaslatok az önök részéről is érkezhettek volna, és folyamatosan figyelemmel kísértük azt, hogy kinek milyen módosító javaslatai voltak. Sőt, van olyan képviselő úr a Jobbik részéről, akivel felvettük a kapcsolatot - jelen is van -, és egyeztettünk arról, amit a decemberi tárgyalás során szóban jelzett nekünk problémát.

Tehát én úgy gondolom, hogy nem szégyen bevallani, hogy a rohamtempóban valóban lehettek benne olyan pontok, amelyek pontosításra, értelmezésre szorultak, és mi is beláttuk azt, hogy a törvény értelmezése miatt szükség van pontosításokra. A rohamtempónak egyébként egyetlen nagyon fontos oka volt, a nemzeti vagyon azonnali és kétharmados védelme.

Kezdeném Magyar képviselő úr javaslatával, ami nagyon jó, és nekünk is komoly gondot okozott, hogy hogyan lehet bővíteni úgy a törvényt akár 50 százalékkal, hogy kivenni csak kétharmaddal lehessen a listából. Ezt jelenleg a zárórendelkezésekben akként tudtuk kezelni, hogy abban az esetben, ha a törvény hatálybalépését követően létrejön bármilyen jogcímen, és az állam tulajdonába kerül folyóvíz, természetes tó, törzshálózati vasútpálya, akkor az a törvény erejénél fogva kizárólagos nemzeti vagyonnak minősül.

(23.20)

Tehát ezzel próbáltuk azt kezelni, hogy bemenet legyen a kizárólagos nemzeti vagyon fogalmába, de kimenet csak kétharmaddal legyen. Ez nem egyszerű. Én magam közgazdász és könyvvizsgáló vagyok, nem jogász, de értettem azt a kodifikációs problémát, hogy utána adott esetben hogyan lehet a kétharmaddal biztosítani azt, hogy növelni lehessen a vagyont, csak csökkenteni ne lehessen.

Józsa képviselő úr kérdésében komolyan jegyzeteltem, és azt még mindig nem értem, hogyan nem értik azt, hogy egyébként a vagyonkezelés fogalma, amelyet ez a törvény hoz be, ez a vagyonkezelés azt mondja ki, hogy vagyont kezelni kizárólag az államnak, az önkormányzatnak vagy ezek szerveinek lehet. Tehát abban az esetben, ha a versenyeztetést mellőzzük, az kizárólag arról szól, hogy gyakorlatilag az állam pályáztat egy olyan ingatlant vagy nemzeti vagyont, amelyre egyébként csak és kizárólag állami szerv vagy önkormányzati szerv pályázhat. Ebben az esetben van lehetőség arra, hogy adott esetben ne legyen versenyeztetés, hiszen sok esetben egy determinált vagyonról van szó.

A mederhasználati díjjal kapcsolatban el is készült már az az NFM-rendelet, amely a kormány előtt van, tehát az gyakorlatilag hamarosan meg fog jelenni a kormány döntése alapján, ami meghatározza a mederhasználati díjat és annak a használatát, azért, hogy éppen például a balatoni önkormányzatokra tekintettel minél előbb életbe lehessen léptetni.

A víziközmű-törvény hatályát valóban kitoltuk, arra való tekintettel, hogy további egyeztetések szükségesek, hiszen egy nagyon széles és átfogó törvényről van szó, tehát lehetőség szerint a július 1-jei hatályt toltuk ki emiatt október 1-jére. Az az összes törvénymódosítás, ami a mellékletben most szerepel, szintén nem egy azonnal és légből kapott törvénymódosítás, hanem a folyamatos törvénymódosítási javaslatok figyelemmel követése, azaz például a közúttörvény módosítása, amely a közúthoz kapcsolódó vagyontárgyak hasznosításáról szól, azért van e törvény mellékletében, mert értelemszerűen, logikailag ehhez a törvényhez tartozik, ennek az érdekében történt a módosítása, tehát azért került ennek a törvénynek a mellékletébe. De ugyanez például a bányászati törvénnyel kapcsolatban, amit a képviselő úr kérdezett, ez megint egy bonyolult jogi probléma, és ezt nem lehetett úgymond egyszerűbben megfogalmazni. Nevezetesen ez arról szól, hogy minden nemzeti kincs, amely a föld mélyében van, nemzeti vagyon, de abban az esetben, ha valaki megfizeti érte a járulékot, például a bányahasználati járadékot, akkor abban a pillanatban azé lesz ez az eszköz, de addig nemzeti vagyon, ameddig ki nem fizetik. Ezt például a bányászati törvényben kellett szabályozni, tehát ezért ilyen bonyolult ennek a megfogalmazása.

De mondanám még a módosításban a többi törvényt, az önkormányzati törvény módosítását vagy a felsőoktatási törvény módosítását, amelyek szintén folyamatban lévő törvénymódosítások, csak mivel logikailag ehhez a törvényhez kapcsolódnak, ezért a vagyontörvénnyel együtt nyújtottuk be a módosítást.

Az országleltár készül, tehát örömmel jelenthetem, hogy az első nagy, átfogó anyag elkészült a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnél, a részletek pontosítása, egyeztetése folyik, tehát ez hozzáférhető mindenki számára a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő részéről is.

Az, hogy a mellékletből, sok felsorolásból kimaradt például a Lánchíd kérdése, ezt is elmondtuk, és azért, hogy én vagyok itt, nem pedig Fónagy úr ezen a tárgyaláson, én decemberben elmondtam, hogy nagyon sok olyan vagyontárgy egy átfogó fogalommegjelenéssel jelenik meg a törvényben, például a közutak és a hidak nincsenek benne egyesével felsorolva, éppen amiatt, hogy ezt a problémát kezeljük, miután akár folyamatosan módosítani kelljen a törvényt amiatt, hogy egy-egy megépülő új vagyontárgy hogyan fog belekerülni ebbe a törvénybe.

A vasútvonalak esetén is azt mondtuk, hogy a törzshálózati vasútvonalak - ez átfogó fogalomszó - minden esetben a nemzeti vagyon részét képezik, tehát gyakorlatilag egyesével ezeket az utakat, illetve a vasútvonalakat nem soroltuk fel ebben a törvényben.

Az LMP versmondó lánya, úgy látom, már elment, de én nem is kívánok arra reagálni. Úgy gondolom, nem volt komoly a hozzászólása, viszont én egy nagyon hosszú esti mesét tudnék mondani arról, hogy az elmúlt 20 év során a nemzeti vagyon és a privatizáció során a gazdasági társaságok több tíz milliárdos tömege hogyan került magánkézbe, és hogyan herdálódott el az elmúlt 20 év során. A mi államtitkárságunk a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumon belül segíti a privatizációs szerződések felülvizsgálatát. Hosszú és tanulságos történet ez. Önök is folyamatosan részt vesznek különböző parlamenti vizsgálóbizottságokban, amelynek során például a cukoripar privatizációja kapcsán gyakorlatilag már csak a szomorú tanulságot tudtuk leszűrni.

E nemzeti vagyontörvénynek kétharmaddal az a feladata, hogy a meglévő vagyont mindenképpen megőrizze az utókor számára, és lehetőség szerint csak egy teljes és kétharmados parlamenti felhatalmazással engedje meg, hogy bárki azt a nemzeti vagyont felhasználja, vagy valamilyen módon a felhasználását módosítsa.

Én kérem önöket, fogadják el ennek a törvénynek a módosítását, hiszen úgy gondolom, hogy ez a tapasztalatok alapján csak a pontosításra szolgál, és ahogyan mondtam, a munkatársaim nagyon várják a minisztériumban azt, hogy reggelig a bizottság bármilyen módosító javaslatot megvitasson, megnézzen, és adott esetben reagáljunk rá.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu