RÉTVÁRI BENCE (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt is mondhatnám, ez tipikus közép-európai törvényjavaslat: amire nincs igazán igény Magyarországon, azt bevezetjük, amire lenne igény, azt meg kivezetjük. Mert azért ezek a tömeges SLAPP-perek Magyarországon annyira nem jellemzőek, ez inkább más országokban felbukkant probléma, nem tudunk arról, hogy ezres nagyságrendben ilyenek lennének Magyarországon. Ettől függetlenül a cél egyébként támogatható, csak nem szélesebb tömegigényeket elégít ki. Ami viszont valóban biztosan a jövő útja, az a digitális jelenlét vagy az online tárgyalásoknak a világában való első lépés, azt meg sajnos kivezetik.

Ahogy itt elhangzott Tuzson képviselő úrtól is, volt igazságügyi minisztertől, versenyképességi kérdés is az, hogy egy országban milyen gyorsan lehet jogi igényt érvényesíteni: ha ez lassabb és bizonytalanabb, akkor az versenyhátrány, ha gyorsabb és jobban előrejelezhető, akkor az előny egy ország számára. Mi úgy gondoljuk, hogy az online követhetősége a bírósági tárgyalásoknak azon garanciák mellett, amelyeket már Tuzson Bence elmondott az általános vitában is, meg most is utalt rá, ezt meg lehetett volna tenni, 126 bírósági tárgyaló fel lett szerelve. Így viszont minden marad változatlanul, hiába szerelték fel, hiába léptek előre, ezt nem lehet hasznosítani.

Nem akarom megismételni az általános vitát: közelíti az emberek igazságérzetéhez a bírósági ítéleteket, az eljárási garanciákat biztosabbá teszi ez a lehetséges kontroll, a tárgyalótermet is valamelyest kezelhetőbbé teszi, hiszen nem kell mindenkinek ott lennie, aki érdeklődik, online is követheti. Mint ahogy itt is, van, aki fönn ül a karzaton, van, aki online követ minket, hiszen az életéről szóló döntések és viták zajlanak itt, ugyanígy hasonlóképpen a bíróságon is meg lehetett volna tenni, nem esküdtszéki civil kontrollal vagy laikus kontrollal, hanem online laikus kontrollal. Ez jó, XXI. századi, és sokkal olcsóbb és egyszerűbb, mint az esküdtszéki rendszer a bírósági tárgyalásokon.

Ugyanakkor nyilván minden ilyen távoli élménybeszámolót, történetet kritikával kell kezelni, de komoly emberek szerint azért más téren sokkal előrébb léphetnénk, tehát itt, ugye, most visszalépünk. Ugye, van egy régi mondás, ami nem emelkedik, az süllyed. Ha mi most nem emelkedünk a bírósági eljárások kapcsán technikailag az online közvetítéssel, akkor süllyedünk, hiszen Távol-Keleten már nagyon nagy nagyságrendben lehet úgy perelőkészítést végezni, hogy az ember fogja az iratokat, odamegy egy ATM-szerűségbe, az iratokat ott beszkenneli, és nagyjából neki visszaadja az igazságügyi szolgáltató rendszer a mesterséges intelligencia segítségével, hogy ezen iratok alapján, az általános kínai gyakorlatot vizsgálva ‑ nyilván sok százezer vagy sok millió ügyből ‑ milyen kimenetele várható, hogy 70-80 százalék eséllyel megnyeri az eljárást, érdemes belemenni, vagy 10-20 százalék az esélye, bele se menjen az eljárásba egyáltalán. Sokkal gazdaságosabb az egész országnak, ha már valaki kvázi el sem indítja a pert, ha esélytelen, vagy akkor nagyobb magabiztossággal indítja el, ha akár az állam által vagy a bíróság által biztosított mesterségesintelligencia-alapú, az ő iratait automatikusan feldolgozó rendszer már előre megmondja neki, hogy mit várhat. Tehát ebbe az irányba kellene lépjünk, hogy az embereknek ezt a segítséget adjuk meg.

Volt ezelőtt húsz évvel a „Nép ügyvédje” program meg hasonlók, hogy adjanak jogi segítséget az embereknek. Ezt ma már nem ügyvédek révén lehet megtenni, hanem vannak fizetős ügyvédi irodai szolgáltatások, amivel valaki a keresetleveleket is könnyebben össze tudja állítani, ha előfizet bizonyos ügyvédek részére létrehozott mesterségesintelligencia-tartalmakra. De a bírósági eljárást is mennyivel könnyítené, ha már az állampolgárok Magyarországon is már itt lennének, hogy az összes ítéletet mindig kielemezné a bíróságok által létrehozott ilyen szoftver, és az embereknek ez segítséget tudna nyújtani! Nyilván a végén az emberi faktor, a humán faktor nem kiküszöbölhető, mert nem hagyhatjuk, hogy emberek sorsáról egy gép hibája döntsön esetleg, tehát kell valamiféle kontroll. De nem ebbe az irányba kellene mennünk a perelőkészítésben, ha nem is a döntésben magában? Tehát az, hogy itt visszalépünk a tíz évvel ezelőtti világba, és az online nyilvánosságot nemcsak hogy korlátozzuk, be sem vezetjük, ki sem próbáljuk, még csak azt sem mondjuk, hogy akkor kisebb részben próbáljuk ki, nem tudom, csak egy törvényszéken vagy csak Budapesten, és utána lépjünk tovább, tehát nem ebbe az irányba megyünk, hanem pontosan visszamegyünk a papíralapú világba.

Ez nem az igazságszolgáltatás jövője. Az ügyvédi irodák is, a bíróságok is egyre inkább informatikai alapúak, úgy tevékenykednek. Jó lett volna, ha ez a bírósági eljárásban is megtörténne. Azaz előbb-utóbb ez meg fog történni, tehát szerintem mindnyájan úgy gondoljuk, hogy előbb-utóbb digitálisan követhetők lesznek a bírósági tárgyalások, kár, hogy ebben lesz egy kis hosszabb átmenet, egy befagyás, amikor ott porosodnak majd ezek a berendezések, nem használják őket. De bízunk benne, hogy előbb-utóbb használni fogják, mert egész egyszerűen a világ ebbe az irányba megy minden téren.

Úgyhogy a többi részben, amire utaltak itt már a korábban felszólalók, nyilván ez egy technikai jellegű javaslat, szakmai jellegű javaslat, köszönjük szépen a kidolgozóinak, az előkészítőinek, sok jó dolog van, ami ebből támogatható, az emberek érdekét szolgálja, a bírósági eljárásokat gyorsítja, egységesíti az eljárásokat, illetőleg több garanciát jelent az állampolgárok számára, de hogy technikailag nem előremegyünk, hanem hátra, ez azért nem jó irány.

(20.30)

Mi azért döntöttünk az előző kormányzat alatt, hogy lépjünk itt egy közepeset, ha nem is nagyot, de egy közepeset. Sajnáljuk, hogy ez a lépés elmarad. Ettől függetlenül a többi rész kidolgozását és előterjesztését köszönjük szépen az előterjesztőnek. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu