NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Miután már többen, Hantosi képviselő úr is megelőlegezte, mit fogok mondani, most el is mondom a saját gondolataimat és véleményemet erről a törvényjavaslatról, amelyet mi is benyújtottunk augusztus 14-én. Mi másfél hónappal a TISZA előtt benyújtottuk, augusztus 14-én. Sajnálom, hogy a bizottság másfél hónapig nem gondolta úgy, hogy ezt tárgysorozatba kell vennie, de mondjuk azt, hogy a cél a fontos.

Miniszterelnök úr számtalan alkalommal a konstruktív ellenzékiségre és a jó javaslatokra való felhívást fogalmazott meg felénk. Számos ilyet tettünk, és ez is egy ilyen volt. Azt gondolom, hogy fontos, képviselőtársaim; TISZA-s és fideszes képviselőtársaim is elmondták, hogy miért fontos.

Miniszter úrral egyetértek abban, hogy ez még módosításra szorul a már meghirdetett december 12-ei cserenap miatt, és van egy-két olyan technikai szempont, ami miatt módosítani kell, illetve szerintem a törvényjavaslat ‑ ezt meg kell nézetni a Pénzügyminisztérium jogászaival ‑ a nyitva tartó üzletek közül a karácsonyfaárusokra nem terjed ki, mert kereskedelemről van szó, kereskedelmi tevékenységről. Mind a zárt térben, mind a közterületen karácsonyfát árulók kereskedelmi egységeknek bizonyulnak, nem vendéglátónak, nem szálláshelynek, nem édességboltnak, nem repülőtérnek és nem üzemanyagtöltő állomásnak. Tehát szerintem itt még érdemes ‑ természetesen a teremben nem lévő utolsó pillanatos favásárlók érdekében ‑ fellépni. Soha senki nem csinált még ilyet nyilvánvalóan, de azért mégiscsak lehet, hogy fontos lenne gondolni azokra is, akik esetleg ‑ mivel december 23-án meg 22-én, meg előtte is dolgoznak ‑ 24-én reggel szerzik be az ünnepléshez elmaradhatatlan karácsonyfát.

Azt is szeretném képviselőtársaimnak mondani, hogy igen, a kereszténység itt az alap. Én értem az indoklást is és képviselőtársaim felszólalását is, hogy itt nyilvánvalóan egy fontos családi ünnepről van szó, de ez azért lett fontos családi ünnep, mert ez egy keresztény ünnep: Jézus Krisztus születésnapját ünnepeljük december 24-én, és a keresztény kultúra és a magyar hagyományok alakították ki azt a 2,5-3 napos ünnepkört, amelyet ma karácsonynak hívunk. Ne feledjük a lényeget!

Kalázdi-Kerekes képviselő asszony is mondta a leterhelt kereskedelmi dolgozókat. Lehet, hogy nem is kellene annyit vásárolnunk, mint amennyit vásárolunk a karácsony előtti hetekben, és önmérsékletre is biztathat bennünket egy ilyen törvényjavaslat. És lehet, hogy nem plázákból plázákba kellene járni a karácsonyra való felkészülés jegyében, hanem mondjuk, rorátéra, vagy az erdőbe kirándulni, vagy más helyszínekre, és akkor rögtön más lesz az odaérkezés december 24-éhez, merthogy nemcsak december 24-éről van szó.

És ha már kicsit emelkedettebb hangulatban karácsonyt próbáltunk idevarázsolni az ülésterembe, akkor azért ejtsünk erről is szót, hogy itt nemcsak december 24-éről van szó, hanem 23-áról, 22-éről, meg az összes előző napról, hogy odaesünk‑e, és az ünnep lényegét nem látjuk, merthogy a szabadnap az fontos és jó dolog, de mi van az előtte lévő napokban? Az előtte lévő napokban dugóban való káromkodás, családi veszekedés, a szétrepedt bejglin való összemordulás, vagy béke, készülődés, csend, kicsit rákészülés van, a világi teendők lezárása a munkahelyeken, a hivatásokkal kapcsolatos teendők lezárása. Tehát erre is felhívhat bennünket egy ilyen törvényjavaslat, nemcsak arra, hogy december 24-én mit kell vagy mit nem kell csinálni, hanem hogy az előtte lévő napokban és hetekben mi történik ‑ én ezt is fontosnak tartom.

És igen, a gazdaság szempontjait is ide kell hozni minden szabadnap kapcsán. Nekem számos szabadnapötletem volt az elmúlt években: a friss házasok kapjanak a házassági évfordulójukra az első évben egy szabadnapot. Nagyon sokféle ilyen ötlet van, de gazdasági megfontolások is vannak. Az új, modern gazdasági struktúrák és a digitalizáció miatt, azt mondják a kutatások ‑ én ehhez nem értek, csak olvasom őket ‑, hogy körülbelül 10-15 évente lehetőség nyílik egy új szabadnap bevezetésére. Kilenc éve történt a nagypénteki a húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódóan, a mi kormányzásunkkal ‑ szerintem az is egy helyes döntés volt ‑, és kilenc év eltelt körülbelül ‑ mondjuk azt, hogy majdnem tíz ‑, és lehetőség nyílik a december 24-ére. Szerintem ez helyes. Nem lehet rohamtempóban egy-két év alatt három-négy-öt-hat-nyolc plusz új szabadnapot bevezetni, mert azt a gazdaság nem tudja ilyen módon elbírni, de a meghatározott időközönkénti új szabadnap bevezetése, azt gondolom, hogy helyes és támogatható.

Azt látjuk, hogy az európai kultúrkörben is nagy hagyománya van ennek. Számos európai uniós országban december 24. már most szabadnap, és vannak olyanok, ahol még nem. És azért azt is látjuk, hogy sok hazai vállalat ‑ kollektív szerződésben vagy fizetett szabadság kiadásával ‑ már most előre biztosítja ezt, tehát ők erre már így kvázi készülnek, hogy december 24-én céges szinten ők nem termelnek, nem dolgoznak kollektíve.

Tehát az elmúlt időszakban, elmúlt években erre ment, ebbe az irányba ment a gazdaság is. Úgyhogy azt gondolom, hogy van értelme talán ilyen módon is edukálni egymást, a társadalmat, hogy hogyan kell, hogyan érdemes megélni az ünnepeket családi körben vagy baráti körben, vagy ki hogy gondolja eltölteni az ilyen ünnepeket.

Szerintem ezeket az adminisztratív kérdéseket, mint a fenyőfaárusok meg a december 12‑e, a már kihirdetett munkanapot rendezni kell, főleg úgy, hogy például december 12-ére az iskolák is készülnek már programokkal, múzeumot foglalnak, merthogy kötelező tanítani ‑ de tanításnak ne nevezzük ezt a szombatot ‑, iskolai foglalkozás keretében múzeum, pályaorientációs nap, sportnap, adventi koszorúkészítés és a többi, számtalan program van, hogy ott se okozzon ez zavart. Azt gondolom, ezeket mihamarabb kezelni kell.

Örülök, hogy mi nyújthattuk be először ‑ ez nem verseny, csak tény. Annak is örülök, hogy most megvalósul. Annak is örülök, hogy így is meg tud valósulni. Én ebből a példából adódóan kérem azt önöktől, nem biztos, hogy ördögtől való az, hogy ha egy ellenzéki képviselő benyújt egy törvényjavaslatot, az biztos, hogy rossz, mert például most szó szerint, majdnem szó szerint ugyanaz szerepel benne, mint Hantosi képviselő úrék javaslatában. Tehát azért, mert egy ellenzéki képviselő nyújtja be, nem biztos, hogy az a törvényjavaslat nem válik a magyar nemzet, a magyar társadalom hasznára. Így ‑ mivel mi is ezt szerettük volna, ez a célunk, természetes módon ezért küzdünk most már régóta ‑ természetesen kérdés nélkül mi is támogatni fogjuk ezt a javaslatot. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps.)

Forrás: parlament.hu