Marta Kos, a bővítésért felelős európai uniós biztos szerint az EU-nak olyan biztosítékokra van szüksége, amelyek megakadályozzák, hogy az új tagállamokban a demokratikus normákat megsértő vezetők később blokkolhassák az uniós döntéshozatalt.
A Guardiannek és más európai lapoknak nyilatkozva Kos ezt úgy fogalmazta meg:
„No more Viktor Orbán”, vagyis „ne legyen több Orbán Viktor”.
Kos hozzátette, hogy az EU-nak az uniós alapszerződés 7. cikkénél gyorsabban alkalmazható mechanizmusokra van szüksége, ha egy új tagállam „a jogállamiság, a demokrácia vagy az értékeink ellen” fordul. A Guardian Magyarország és a korábbi lengyel kormány példájával indokolja a szigorítást: a 7. cikk szerinti végső szankciót – a szavazati jog megvonását – soha nem alkalmazták, részben azért, mert a két ország korábban vétóval védhette egymást.
Stratégiai érdek a bővítés
Marta Kos a bővítést ugyanakkor az EU „stratégiai érdekének” nevezte, Oroszországot és Kínát pedig olyan „külső bomlasztó erőknek” minősítette, amelyek az uniós tagjelöltek befolyásolására törekednek. Mint mondta, „ha nem vagyunk képesek integrálni a szomszédságunkat, valaki más jön, és fegyverként használja őket ellenünk”.
Az Európai Bizottság javaslata szerint minden új EU-tagállamra 15 éves próbaidő vonatkozna;
ebben az időszakban az alapvető demokratikus értékek vagy az EU-val szembeni lojális együttműködés megsértése esetén a jelenleginél alacsonyabb küszöb mellett felfüggeszthetnék az adott ország szavazati jogát vagy uniós forrásait.
A rendszer 15 év után megszűnne, mert Kos szerint ha korlátlan ideig fennmaradna, az „első- és másodosztályú tagállamokat” teremtene.
Harmincöt tagú EU
A tervekhez a jelenlegi tagállamok jóváhagyása szükséges; a bővítés éllovasainak Montenegrót, Albániát, Moldovát és Ukrajnát tekintik. Egy akár 35 tagú EU működőképességének megőrzésére további változtatásokat is felvetettek: a tagállamokat arra kérnék, hogy például az adó- és szankciós politikában mondjanak le vétójogukról,
és fogadják el, hogy nem feltétlenül lenne minden országnak állandó biztosa az Európai Bizottságban.
Ukrajnáról Marta Kos azt mondta, „túl korai találgatni”, hogy háborúban álló vagy befagyott konfliktussal rendelkező ország csatlakozhat-e; és megerősítette azt is, hogy az ukrán gabonatermelők nem kapnának uniós támogatásokat, miközben az ukrán mezőgazdasági termékek uniós piacra jutását korlátoznák.