Több mint tíz meghatározó gazdasági érdekképviselet közösen kéri a Tisza-kormánytól a tervezett vagyonadó átalakítását. A vállalkozói szervezetek támogatják a nagy vagyonok fokozottabb megadóztatásának elvét,

de attól tartanak, hogy a jelenlegi szabályok a növekedő vállalkozásokra, a startupokra és a beruházásokra is kedvezőtlen hatással lehetnek.

Az október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsátott vagyonadó-tervezetet közös javaslatokkal kívánja módosítani több jelentős magyarországi gazdasági érdekképviselet. A Telex szerint a résztvevők között szerepel a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint több kereskedelmi, építőipari és nemzetközi vállalatokat tömörítő szervezet. A kormány eredeti előterjesztése szerint az egymilliárd forint feletti vagyonrészt évi egy százalék, a 100 milliárd forint feletti részt pedig 1,5 százalék adó terhelné.

A gazdasági szervezetek egyik legfontosabb javaslata egy kedvezményes, harmadik adókulcs bevezetése az egy- és ötmilliárd forint közötti vagyonrészekre. Ebben a sávban 0,3–0,5 százalékos adómértéket tartanának indokoltnak.

Azt is szeretnék elérni, hogy az adó megállapításakor vegyék figyelembe a vállalkozásokba visszaforgatott nyereséget,

a kutatás-fejlesztési beruházásokat, az energiahatékonysági és digitalizációs fejlesztéseket, valamint bizonyos közhasznú támogatásokat. 

A szövetségek szerint a növekedésre és beruházásokra fordított vagyon ugyanúgy a tulajdonos adóalapjának részévé válhat, mint a könnyen pénzzé tehető vagyonelemek, miközben ezek likviditása és gazdasági szerepe teljesen eltérő.

Külön problémát jelenthet a fiatal, gyorsan növekvő vállalkozások megadóztatása. Egy startup értéke például jelentős külső tőkebevonás után gyorsan emelkedhet akkor is, ha az alapítóknak nincs személyes jövedelmük vagy osztalékbevételük, amelyből megfizethetnék az adót.

Hasonlóan nehéz lehet az alacsony készpénzállománnyal, de nagy könyv szerinti vagyonnal rendelkező családi vállalkozások helyzete. 

A szakmai szervezetek ezért a nem likvid vagyonelemek körültekintőbb értékelését és a tőzsdére készülő társaságokra vonatkozó külön szabályok kialakítását sürgetik.

+ −