Az Európai Unió vezetői sürgős beavatkozást követelnek az energiaárak csökkentésére, miután a közel-keleti háború miatt ismét jelentősen megdrágult az olaj és a földgáz. Dan Jørgensen energiaügyi biztos szerint bizonyos körülmények között még a fosszilis energiahordozók állami támogatása is indokolt lehet, ha az átmeneti intézkedés és kifejezetten a válság hatásainak mérséklését szolgálja.
Várják az intézkedéseket
A csütörtökön kezdődött brüsszeli uniós csúcstalálkozó egyik legfontosabb témája az energiaárak gyors emelkedése. A tagállamok vezetői összehangolt európai intézkedéseket várnak a Bizottságtól. A válságot elsősorban a Perzsa-öböl térségében február óta zajló háború és az energiaszállítási útvonalak korlátozott működése mélyítette el. Az Európai Unióban az infláció ismét megközelítette a négy százalékot,
miközben az ipari vállalatok és a háztartások egyaránt a téli fűtési szezon költségeinek emelkedésére készülnek.
Dan Jørgensen energiaügyi biztos szerint az európai gazdaság rendkívül nehéz tél elé nézhet. A biztos ugyanakkor hangsúlyozta, hogy jelenleg nem az energia fizikai hiánya, hanem annak rendkívül magas ára jelenti a legnagyobb kockázatot. Az El País szerint az európai villamos energia nagykereskedelmi ára Olaszországban és Magyarországon megközelíti a megawattóránkénti 130 eurót, miközben Svédországban és Spanyolországban 70–75 euró körüli szinten mozog.
Jó, ha akad atomerőműnk
A különbség a tagállamok eltérő energiatermelési szerkezetéből is következik:
a megújuló és nukleáris forrásokra nagyobb arányban támaszkodó országok kevésbé érzékenyek a földgáz világpiaci árának változására.
A biztos szerint szükség esetén ideiglenes, célzott támogatásokkal akár a fosszilis energiahordozók fogyasztását is segíteni lehet.
Az uniós tagállamok között ugyanakkor jelentős nézeteltérések vannak arról, milyen intézkedéseket kellene bevezetni. Spanyolország, Portugália és több északi ország elsősorban a megújuló energiák további terjedését és az elektrifikációt támogatná, míg Olaszország, Lengyelország és Csehország a szén-dioxid-kibocsátási szabályok és egyes környezetvédelmi kötelezettségek enyhítését is sürgeti. A Bizottság felvetette az importált olajra és földgázra vonatkozó metánkibocsátási jelentéstételi szabályok egyéves halasztását is.
Nyitókép: Wikipedia