DR. BÓKA JÁNOS (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Talán kezdjük a napirendi sorrendben: nagyon szívesen meghallgattuk volna, amit köztársasági elnök úr az intézményrendszer alkotmányos működésének helyreállítása ügyében mondott (Közbeszólás a kormánypárti sorokból: Be kellett volna jönni!), de sajnos ma helyette Baka András volt itt a plenáris ülésen, és amit ő az alkotmányos intézményrendszer helyreállításáról gondol ‑ ő, aki annak szétverésében tevékenyen közreműködött és közreműködik ‑, az ezekben a padsorokban senkit nem érdekel. Az alkotmányos intézményrendszer működését helyre fogjuk állítani, és ebben Baka Andrásnak nem lesz szerepe. (Balla György: Úgy van! ‑ Taps a Fidesz soraiban.)

Elhangzott: vajon mi a magyar érdek? (Dr. Ruff Bálint György: Na!) A mi megítélésünk szerint a magyar érdek az, hogy megőrizzük Magyarország békéjét és biztonságát. A magyar érdek az, hogy dolgozzunk Magyarország és a magyar emberek jólétén, és az, hogy folytatódjon az az országépítés, ami az előző ciklusokban megkezdődött. (Velkey György László: Melyik része?) Az egészen biztosan nem magyar érdek, hogy ukrán kőolajtároló épüljön Magyarország területén. Az egészen biztosan nem magyar érdek, hogy önök csak adónövekményként kétszer annyi pénzt szedjenek be a dízellel autózóktól, mint amennyi kompenzációt számukra biztosítanak. És az egészen biztosan nem magyar érdek, hogy leálljanak a tervezett autópálya- és gyorsforgalmiút-fejlesztések.

De haladjunk sorrendben! Az előző kormányoknak az volt a célja, hogy minden autópálya érje el az országhatárt, valamennyi megyei jogú város legyen bekapcsolva a gyorsforgalmi úthálózatba, és minden településnek 30 perces körzetében legyen gyorsforgalmi út. Ez a terv nem valósult meg teljesen, de így is több mint 870 kilométer autópálya és autóút épült vagy bővült 2010-2026 között.

Az új európai uniós fejlesztési prioritásoknak köszönhetően a TEN-T-programok jelentős átalakítása révén autópálya és gyorsforgalmi út építésére komoly uniós támogatás a következő költségvetési ciklusokban nem várható, ezért a magyar gyorsforgalmi úthálózat fejlesztését Magyarországnak kell biztosítania. Szerintem ez nemzeti érdek.

A 2025-2034-es tízéves fejlesztési időszakban a koncessziós megállapodás alapján 1237 kilométer autópálya üzemeltetése mellett 540 kilométer útszakasz kezdeti szintre hozó felújítása, 299 kilométer kapacitásbővítés és 279 kilométer új gyorsforgalmi út építése valósult volna meg. Ilyen tervezett gyorsforgalmiút-beruházás például az M3 meghosszabbítása Vásárosnaménytól Beregdarócig, az M4 Kisújszállás és Berettyóújfalu közötti hiányzó részének megépítése 61 kilométer hosszban, illetve az ország középső részén kialakítandó új kelet-nyugati tengely, amely az M0-s jelentős tehermentesítésére lenne hivatott, Székesfehérváron keresztül Sárbogárdig körülbelül 102 kilométer új gyorsforgalmi út, ami kapcsolódik a Sárbogárd-Dunaújváros-Kecskemét irányú új gyorsforgalmi kapcsolathoz.

A kérdés nagyon egyszerű: önöknek célja‑e ezeknek a fejlesztéseknek a megvalósítása a 2025-2034 közötti időszakban? (Tárkányi Zsolt: Csak a lopás nem!)

A meglévő autópályák bővítése, ilyen például az M1 bővítése ‑ amely egy 24 kilométeres, illetve egy 70 kilométeres szakaszon már zajlik ‑, ahol 72 hidat, alul- és felüljárót építenek át, 11 meglévő csomópontot korszerűsítenek, 4 különszintű csomópontot építenek ki, 6 komplex pihenőt építenek át, és 300 új kamion-parkolóhelyet létesítenek. Kérdés, hogy céljuk‑e önöknek, hogy ezek a fejlesztések tovább folytatódjanak, ugyanúgy, mint ahogy az M7-esen az M0-s és Szabadbattyán között egy 54 kilométeres szakaszt bővítenek kétszer háromsávosra, és Szabadbattyán-Balatonvilágos között egy további 20 kilométeres szakaszt kétszer két sávra, intelligens közlekedési rendszerrel fejlesztenének.

Az M3-on Gödöllő és Gyöngyös között egy 50 kilométeres szakasz kétszer háromsávosra bővítése szerepel, az M0 és Gödöllő között pedig egy további 14 kilométeres sáv bővítése és intelligens közlekedési rendszerrel való ellátása van tervben. A kérdés az, hogy önök ezeket a fejlesztési célkitűzéseket a 2025-2034-es időszakban vállalják‑e, vagy pedig továbbra is azt csinálják, amit eddig, egy Budapest-központú tömegközlekedési és vasúti fejlődést, ami mindazokat, akik a vidéki autópálya- és gyorsforgalmiút-építésben érdekeltek, magára hagyja.

Az a helyzet, hogy a rekordmagas üzemanyagár kezelésével kapcsolatban önök egy olyan megoldást hoztak, ami a dízelautósok egy részének egy 5 ezer forintos támogatást biztosít. A dízel és a benzin ára tovább emelkedik, most a kutakon az átlagár a benzin esetében már több mint 635 forint, a dízel esetében pedig több mint 709 forint. Csak emlékeztetőül, a védett ár a benzin esetében 595 forint, a dízel esetében pedig 615 forint volt. A megemelkedett üzemanyagárak az államnak megemelkedett adóbevételt biztosítanak, ez az adóbevétel áfát és jövedéki adót jelent.

A védett árhoz képest ‑ itt ugyanazzal a komolysággal kezelem a 480 forintos benzinárat, amilyen komolysággal önök egyébként a választási ígéreteiket kezelik, tehát nem is ehhez hasonlítom, hanem a védett árhoz ‑ a teljes adótöbblet több mint 13,5 milliárd forint havonta, a dízelhez kapcsolódó adóbevétel-többlet pedig több mint 9 milliárd forint havonta. Önök ebből havonta 5 milliárd forintot adnak vissza a dízeleseknek. Csak a dízelesektől önök adótöbbletként több mint kétszer annyit szednek be havonta, mint amennyit kompenzációként visszaadnak nekik. Így állnak önök a magyar autósok és a dízelesek mellé, ideértve a fuvarozókat is.

Azt is hallottuk, hogy született egy megállapodás, egy memorandum a MOL és a Naftogaz között a Kárpáti Nyolcak csúcstalálkozójának a margóján, ami értelmében kőolajtermékek tárolására szolgáló létesítményeket fognak a magyar-ukrán határ közelében, Magyarországon létrehozni. Kérdezem én, hogy a kormány tudott‑e erről ‑ itt a MOL és a Naftogaz közötti megállapodásról van szó ‑, ha nem tudott, akkor miért nem tudott. Végeztek‑e bármilyen biztonsági elemzést, és konzultáltak‑e a magyar-ukrán határ magyar oldalán lévő települési és megyei önkormányzatokkal, hogy ez miért áll az ő érdekükben?

Ha jól értem, önök most meg akarják szállni a sportegyesületeket is (Derültség a kormánypárti sorokban.), elmozdítani bizonyos személyeket, megmondani azt, hogy ki lehet sportegyesület vezetője, és ki nem. (Dr. Ruff Bálint György: Jaj, istenem!) Ez egy nagyon szép (Zaj. Az elnök csenget.), ez egy nagyon szép gondolat, visszavezet az ötvenes évekbe (Magyar Péter: Azta!), de akkor javaslom, ne álljunk meg félúton, akkor nevezzék vissza a Fradit Kinizsi SE-vé, nevezzék vissza az UTE-t, vissza Dózsának, az MTK-t pedig Budapesti Bástyának. Csak annyit kérek, szeressék jobban a hazájukat (Felzúdulás és derültség a kormánypárti sorokban.), mint amennyire gyűlölik a Fideszt és a politikai közösségünket. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Forrás: parlament.hu