A Magyar Péter vezette kormány kommunikációját, a vagyonadó tervezett bevezetését, a büntetőeljárások során alkalmazott rendőri intézkedéseket és a Fidesz ellenzéki stratégiáját is bírálta Schiffer András az ÖT Közelkép című műsorában. A volt országgyűlési képviselő szerint a kormány nem mutatott fel világos elképzeléseket arról, hogyan akarja vezetni az országot, miközben több korábbi ígéret teljesítése is kérdéses.
Gavra Gábor műsorvezető a kormány és a nyilvánosság kapcsolatáról kérdezte Schiffert, különös tekintettel arra, hogy a többnapos kihelyezett kormányülésről kevés érdemi információ jutott el a nyilvánossághoz. Schiffer szerint azonban nem egyszerűen a kommunikációval van probléma, hanem azzal, hogy a kormánynak nincs világos politikai programja.
„90 óta először van hatalmon olyan kormány, amelynek semmiféle víziója, terve, elképzelése a kormányzást illetően nincsen”
– fogalmazott.
Schiffer úgy látja, a korábbi kormányoknak a vitatható vagy következetlen politikájuk ellenére is volt elképzelésük arról, merre akarják vinni az országot. A jelenlegi kabinetnél viszont szerinte nem világos, milyen célokat kíván megvalósítani. Külön kitért a családi pótlék megduplázására és a közszférában dolgozóknak ígért béremelésekre, amelyek teljesítéséről szerinte nem érkezett megfelelő tájékoztatás.
A volt politikus a kormány kommunikációját az ígéretek teljesítésének elhalasztásával is összefüggésbe hozta. Úgy véli, a kabinet az érdemi tájékoztatás helyett a közösségi médiában megjelenő tartalmakkal foglalkozik, miközben a választási ígéretek megvalósításáról kevés szó esik.
Blöffszagú vagyonadó
Schiffer a bejelentett vagyonadót sem tartja megfelelő eszköznek a társadalmi igazságosság megteremtésére. Bár elmondása szerint támogatja a vagyoni típusú adókat, szerinte a tervezett intézkedés költségvetési szempontból nem hoz jelentős bevételt, és nem feltétlenül éri el a meghirdetett célt.
„Nekem eléggé blöffszaga van a dolognak” – mondta a vagyonadóról.
Schiffer ehelyett progresszív adórendszert, valamint célzott, ágazati adókat javasol. Példaként említette az ingatlanbefektetésekből származó többletjövedelmek és a közbeszerzéseken jelentős nyereséget elérő vállalatok extra profitjának adóztatását. Emellett a több lakóingatlannal rendelkezők és a nagyvárosi környezetben használt, különösen nagy járművek esetében is elképzelhetőnek tart célzott adókat.
A NER-hez köthető vagyonok visszaszerzéséről azt mondta, hogy a vagyon egyszerű elvétele nem lenne jogállami megoldás. Szerinte az adóztatás lehet az egyik eszköz arra, hogy az állam a nagy vagyonokból bevételhez jusson, de ehhez átgondolt, célzott szabályozásra lenne szükség.
Nem lehet megfigyelni az ügyvédeket
A beszélgetésben szóba kerültek azok az esetek is, amikor politikusokat bilincsben, jelentős rendőri kísérettel vittek el. Schiffer szerint a kényszerintézkedéseknek törvényi feltételei vannak, és azokat nem lehet pusztán belső protokollokra hivatkozva alkalmazni. Úgy vélte, a nyilvánosságra került esetekben felmerül a megalázó bánásmód és az alapjogok sérelmének kérdése.
Különösen súlyosnak nevezte Pap Gábor ügyvéd megfigyelését, amelyről a műsorban ismertetett információk szerint egy, a Seszták Miklós elleni eljáráshoz kapcsolódó nyomozati dokumentumban szerepeltek részletek. Schiffer hangsúlyozta, hogy az ügyvédi titok és a védelemhez való jog a büntetőeljárás alapvető garanciái közé tartozik.
„Aki az ügyvédi titok kifürkészésére parancsot ad, az maga követ el bűncselekményt”
– jelentette ki.
A volt képviselő szerint ki kellene vizsgálni, ki rendelte el a megfigyelést, és milyen jogalapon történt az. A műsorban elhangzott állítások ugyanakkor önmagukban nem bizonyítják, hogy bűncselekmény történt; ennek megállapítása az illetékes hatóságok feladata.
Schiffer az ügyészség működésének ellenőrzését is problémásnak tartja. Olyan intézményi változtatást javasolt, amelyben a Kúria bírói kontrollt gyakorolhatna az ügyészi vezetők esetleges törvénysértései felett. Szerinte az ügyészség feletti érdemi külső kontroll hiánya rendszerszintű problémákat okozhat.
A Fidesz kerüli a külpolitikát?
A műsor utolsó részében a Fidesz ellenzéki szerepéről, valamint a párt és a Tisza politikai stratégiájáról beszéltek. Schiffer szerint a két párt között fontos különbség, hogy a Fidesz már jóval a 2010-es kormányra kerülése előtt rendelkezett tapasztalattal, politikai háttérrel és a hatalomgyakorlásra vonatkozó elképzelésekkel. A Tiszánál szerinte ezek a keretek nem alakultak ki hasonló módon.
A volt politikus azt is kifogásolta, hogy a Fidesz a választási vereség óta szerinte kerüli az ukrajnai háborúval és Ukrajna európai uniós csatlakozásával kapcsolatos kérdéseket. Úgy látja, a külpolitikai témák korábban meghatározó szerepet kaptak a párt kommunikációjában, most azonban kevés érdemi nyilatkozat születik róluk.
Schiffer szerint a politikai szereplők hajlamosak lehetnek arra, hogy a választási siker érdekében elrejtsék a valódi elképzeléseiket, ahelyett, hogy világosan bemutatnák, milyen politikát folytatnának hatalomra kerülve. Úgy véli, ebben a választók felelőssége is felmerül: a pártokat arra ösztönözhetik, hogy a részletes program helyett a bizonytalanságot és a politikai üzeneteket helyezzék előtérbe.