Csütörtökön is folytatódtak a tüntetések Franciaországban. A francia belügyminisztérium adatai szerint az október 8-i demonstrációkon 71 500-an vettek részt, közülük 24 500-an Párizsban. További mintegy 55 ezer ember kapcsolódott be az iskolák előtti tiltakozó akciókba, bár közülük többen a későbbi felvonulásokon is részt vettek. A Le Monde tudósítása szerint a csütörtöki megmozdulás a szeptember 17-én kezdődött országos diáktüntetés-sorozat negyedik jelentős demonstrációs napja volt.
A tiltakozások középpontjában állítólag a francia közoktatás problémái állnak. A diákok elsősorban a tanárhiány, a túlzsúfolt osztályok, az elmaradó tanórák és az iskolaépületek rossz állapota miatt követelnek változásokat. A felsőoktatásba készülők a felvételi rendszer átalakítását, valamint 250 ezer új egyetemi férőhely létrehozását is szorgalmazzák. A megmozdulásoknak politikai követeléseik is vannak. A résztvevők egy része Emmanuel Macron elnök oktatáspolitikáját, mások a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés politikáját bírálják. Az elmúlt hetek rendőri fellépései miatt a demonstrációk egyik központi témájává vált a rendőri erőszak kérdése is – áll a Le Monde angol nyelvű összefoglalójában.
Összecsapások Párizsban, több száz őrizetbe vétel
A csütörtöki tüntetések Franciaország több nagyvárosát érintették, köztük Párizst, Lyont, Marseille-t, Toulouse-t és Bordeaux-t. A demonstrációk jelentős része békésen zajlott, a fővárosban azonban a nap végére összecsapások alakultak ki. Párizsban több ezer diák vonult a République tértől a Bastille térre. A délutáni felvonulás kezdetben békés volt, később azonban egyes csoportok kövekkel, pirotechnikai eszközökkel és utcai berendezési tárgyakkal dobálták meg a rendőröket.
A rendőrség vízágyúkat és könnygázt vetett be, majd több alkalommal megpróbálta kiszorítani a tüntetőket a Bastille térről és a környező utcákból.
A rendőrség szerint az összecsapásokban egy körülbelül húszfős, feketébe öltözött csoport is részt vett.
A belügyminisztérium csütörtök esti összesítése alapján 504 embert állítottak elő vagy vettek őrizetbe, és 48 rendőr, illetve csendőr sérült meg. Az adatok országos összesítésre vonatkoznak, nem kizárólag a párizsi eseményekre.
A tiltakozások egyes helyszíneken jelentős anyagi károkkal is jártak. Bordeaux közelében, Lormont városában például megrongálták a Les Iris középiskolát, számítógépeket tulajdonítottak el, és tűz keletkezett az épület egyik helyiségében. Az iskola vezetése 100–200 ezer euróra becsülte a tűzkárt.
Súlyos sérülések és vizsgálatok
A szeptember közepe óta tartó tiltakozássorozat során több súlyos sérülés is történt. Egy 14 éves demonstráló arcát könnygázgránát találta el, egy 15 éves fiatal pedig elveszítette az egyik kezét egy rendőrségi robbanóeszköz miatt. A francia hatóságok adatai szerint a tüntetések kezdete óta több mint 6600 embert vettek őrizetbe, jelentős részük fiatalkorú. A rendőri intézkedésekkel kapcsolatban 18 vizsgálat indult, egy rendőr ellen pedig már büntetőeljárás is folyik.
A belügyminiszter a súlyos sérülések nyomán felfüggesztette bizonyos hanggránátok alkalmazását fiatalkorú tüntetőkkel szemben. A rendőrség ugyanakkor arra hivatkozik, hogy a demonstrációk egy részén erőszakos cselekmények, gyújtogatások és a rendőrök elleni támadások is történtek. Az oktatási minisztérium adatai szerint a tiltakozások kezdete óta legalább 215 diák és több mint 80 oktatási dolgozó sérült meg. A rendvédelmi szervek közel 800 sérültről számoltak be.
Háromezer pedagógust mozgósít a kormány
A demonstrációk után Édouard Geffray oktatási miniszter csütörtök este, a TF1 televízió híradójában sürgősségi intézkedéscsomagot jelentett be. A kormány október 9. és 13. között háromezer olyan helyettesítő pedagógust irányít át a legsúlyosabb tanárhiánnyal küzdő középiskolákba, akik jelenleg nem tanítanak osztályokban.
A Le Monde részletes elemzése szerint a minisztérium új informatikai rendszer segítségével azonosította azokat az intézményeket, amelyekben különösen súlyos problémát jelent a pedagógusok hiánya. A mintegy 3700 francia középiskola közül 114-et soroltak a legsúlyosabban érintett kategóriába, további 400 intézményben pedig jelentős nehézségeket állapítottak meg.
A miniszter emellett engedélyezi, hogy a regionális oktatási igazgatóságok a korábban meghatározott kereteken felül is alkalmazzanak szerződéses pedagógusokat. Ez várhatóan több száz további tanár felvételét teheti lehetővé. A rövidebb tanári hiányzások kezelésére az intézmények önként jelentkező pedagógusokat alkalmazhatnak túlórában. Ehhez a kormány több százezer túlórát finanszírozó keretet kíván biztosítani. A bejelentések ugyanakkor nem jelentenek háromezer új pedagógus-álláshelyet: az intézkedés elsősorban a már rendelkezésre álló helyettesítő tanárok átcsoportosítására épül.
Az oktatási szakszervezetek tartós megoldást követelnek
A francia oktatási szakszervezetek szerint a kormány intézkedései átmenetileg enyhíthetik a tanárhiányt, de nem oldják meg az oktatási rendszer hosszabb ideje fennálló problémáit. A 15 napnál hosszabb tanári hiányzások helyettesítés nélkül maradó időtartama 2018 és 2024 között megduplázódott. A helyettesítő pedagógusok száma az elmúlt húsz évben jelentősen csökkent, miközben egyre nehezebb betölteni bizonyos tanári állásokat.
Sophie Vénétitay, a SNES-FSU pedagógus-szakszervezet főtitkára úgy véli, hogy a bejelentett intézkedések nem kínálnak tartós megoldást. A szervezet attól tart, hogy a helyettesítő tanárok átcsoportosítása csak az egyik intézményből a másikba helyezi át a problémát. Sébastien Lecornu miniszterelnök korábban október végére ígérte az első átfogó kormányzati döntéseket. A csütörtöki tiltakozások után azonban az oktatási miniszter már azonnali intézkedéseket jelentett be. A további finanszírozási kérdésekről a 2027-es költségvetés parlamenti vitájában születhet döntés.
A diákszervezetek mindeközben október 13-ra, keddre újabb országos demonstrációt hirdettek. A tiltakozók szerint a tanárhiány enyhítése mellett
az oktatási intézmények felújítására,
a felsőoktatási férőhelyek bővítésére és a rendőri fellépések kivizsgálására is szükség van.