A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) azt javasolja, hogy a tervezett vagyonadó ne terjedjen ki a tényleges gazdasági tevékenységet szolgáló vállalkozói vagyonra. A kamara szerint bár indokolt lehet a kiemelkedően vagyonosak nagyobb közteherviselése, a céges vagyon megadóztatása visszafoghatja a beruházásokat, az innovációt és a munkahelyteremtést. A vagyonadóról és a tervezett kata-változtatásokról Kerékgyártó Gábort, az MKIK főközgazdászát Somody Evelin kérdezte a Trend FM műsorában.
Kerékgyártó szerint a vállalkozások vagyona sok esetben nem passzív befektetés, hanem a mindennapi működéshez szükséges gépekben, ingatlanokban, technológiában és szoftverekben áll. Ezek megadóztatása szerinte visszafoghatja a fejlesztéseket, és a kieső beruházások miatt hosszabb távon az állami bevételekre is kedvezőtlenül hathat. A kamara ezért a vállalkozások működését szolgáló tőke és a magánvagyon egyértelműbb elhatárolását sürgeti.
A főközgazdász arra is felhívta a figyelmet, hogy a vagyonadó versenyhátrányt okozhat a magyar tulajdonú kis- és középvállalkozásoknak. Érvelése szerint egy magyar tulajdonos vállalkozói vagyonát nagyobb adóteher érheti, mint egy olyan, Magyarországon működő versenytársét, amelynek tulajdonosa külföldi adórezidens. Az MKIK szerint ezért a szabályozás kialakításakor a vállalkozások közötti versenysemlegességet is figyelembe kell venni.
Jó az új KATA-adó iránya, de...
A beszélgetés érintette a kata tervezett átalakítását is. A kamara üdvözli, hogy a tervek szerint a katás vállalkozók ismét számlázhatnának céges ügyfeleknek, és bizonyos feltételekkel a főállás mellett dolgozók, a diákok és a nyugdíjasok is visszatérhetnének ehhez az adózási formához. Kerékgyártó ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az üzleti ügyfeleknek kiállított számlákhoz tervezett 15 százalékos többletteher megítélése szempontjából fontos lenne, hogy az befizetésként a társadalombiztosítási jogosultságokat is növelje.
Az MKIK a kata részletszabályainak finomhangolását is szükségesnek tartja. A tervezet egyik eleme szerint egyetlen megrendelőtől legfeljebb az éves bevétel fele származhatna, ami a kamara szerint olyan vállalkozókat is kizárhat a katából, akiknél a koncentrált ügyfélkör nem bújtatott foglalkoztatást, hanem a piaci működés sajátosságait tükrözi. A kamara ezért olyan szabályozást sürget, amely kiszűri a visszaéléseket, de nem hozza indokolatlanul nehéz helyzetbe a jogszerűen működő vállalkozásokat.