RÉTVÁRI BENCE (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm az előttem felszólalók értékes felszólalásait. Én három rövid pontban beszélnék csak a javaslatról, talán nem teljesen előzmények nélkül.

Ma is elhangzott már, veszélyes mezsgyére lépünk akkor, ha a büntetőjogba nem kijelentő mondatokat, hanem különböző feltételes módokat teszünk, mint például a bűnösség vélelme kapcsán itt a „szerezhette” kifejezést használjuk egyes vagyontárgyakra. Jól tudjuk, hogy ez nem csak egy magyar szabályozás, jól tudjuk, hogy ebben az Unió igyekszik ebbe az irányba lépni, de azt is megbeszéltük már a korábbiakban, hogy nem minden ország lép arra az útra, mint amit Magyarország tesz.

Általában érdemes azt a betegséget elkerülnünk, hogy olyan dolgokat is átültetünk a magyar jogba, ami az Uniónak nem elvárása, csak kvázi túlteljesítjük az ott megfogalmazottakat, kicsit kiterjesztően értelmezve az uniós jogszabályokat.

Nem jó irány sem ebben a jogszabályban, sem más, az ÁVH-ról szóló jogszabályban, amikor a bűnösség vélelméből indultunk ki. Itt is, ha valakinél valami vagyontárgy van, ott is, ha valaki valamilyen állami támogatást kap, akkor az már gyanússá válik. Itt érdemes a jogi garanciákkal ezt jobban körülbástyázni; de erről már részletesebben is beszéltünk.

A második a börtönök helyzete. Nem akarom kifejteni, hiszen az általános vitában elmondtam, hogy hogyan növelte a börtönök zsúfoltságát a korábbi jogszabály, amely a teljes, eléggé hosszú, legalább ötéves időtartamra az embercsempészeket a magyar börtönökben tartotta. Ehhez képes mi az ország határain kívülre tettük őket.

(22.10)

Nem tudom, milyen terv van arra vonatkozóan, hogy ha jön egy újabb migrációs hullám, megint százával vagy ezrével lesznek itt embercsempészek, akkor ez a börtönzsúfoltság hogyan kezelhető; ki fog azért felelősséget vállalni, ha perek indulnak azért, mert valakik azt mondják, hogy embertelen körülmények között vannak, és aztán a végén különböző nemzetközi bíróságok még az embercsempészek javára fognak ítélni döntéseket.

Ha itt hoz a kormány egy ilyen döntést, akkor nyilván ennek vannak következményei. Bízunk benne, hogy nem lesz újabb migrációs roham, bízunk benne, hogy elkerülik Magyarországot a migránsok és az embercsempészek, de ha mégsem így lenne, mint ahogy az elmúlt tíz évben sokszor voltak olyan hullámok, amelyek a magyar déli határt érték el, nos, ha mégis jön ilyen, és mégis lesz sok embercsempész, akkor mit fog a kormány tenni? Hol építi azt az új börtönt, ahova őket lehet tenni? Egy börtönbe tenné? Több börtönbe tenné? Milyen saját terve van a büntetés-végrehajtás kapcsán? Annak is korlátozott kapacitásai vannak. Hová tesznek hirtelen kétezer embert, ha megjelenik egy újabb hullám kapcsán, úgy, hogy az ne indukáljon újabb európai uniós eljárást?

A harmadik, amiről ma itt már szintén szó volt, az uniós környezetvédelmi szabályok megszegése, megsértése mint kerettörvényi tényállás. Azért vannak olyan magyar környezetvédelmi szabályok, amelyek szigorúbbak, jelenleg is szigorúbbak, mint az uniós előírás, tehát van, amiben mi szigorúbbat alkalmazunk. Vannak olyanok, amiben az Unió új követelményeket állít fel. Valóban, a normavilágosság követelményeinek nehezebben felel meg, ha mi uniós jogszabályra hivatkozunk. Még a magyar kerettényállási elem is kicsit nehézkes sokszor, de uniós szabályokra visszahivatkozni, amelyek ráadásul nem is Magyarországra, nem a magyar viszonyokra vannak szabva, ez jogbizonytalanságot eredményezhet. Miért mondunk le a saját törvényi szabályozási lehetőségünknek erről a részéről, hogy nem mi határozzuk meg Magyarországon, akár átültetve az uniós szabályokat is, ennek a részleteit? És valóban, mi van akkor, ha úgy van kollízió, hogy a magyar szabály szigorúbb, mint az uniós szabály? Nem egy, nem két esetben van ilyen. Ráadásul az Unióban sem mindenhol egységes. Itt is arra biztatnám magunkat, hogy bízzunk a saját szabályozásunkban, ne feltétlenül kössük hozzá egy saját tényállásunkat az Unió jogszabályalkotásához, amely sok esetben lehet, hogy direkt valamilyen iparágnak, valamilyen országnak az érdekeit képviseli. Ha ők tudták az uniós döntéshozatalon keresztül a saját érdekeiket érvényesíteni, akkor az Magyarország számára akár egy kifejezetten hátrányos szabály is lehet. Itt pedig kinyitottuk a kaput ezzel a kerettényállási szabályozással.

Ebben azért van némi kockázat. Nem elvetve általánosságban természetesen a kerettényállás alkalmazását, de itt azért, mivel arra Tuzson Bence képviselőtársam is, volt miniszter úr is felhívta a figyelmet, hogy ez versenyképességi kérdés is Magyarország számára, ezért fontos, hogy itt mi magunk uraljuk a saját tényállásainkat.

Ezekre az aggályokra szerettem volna felhívni a figyelmet. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiból.)

Forrás: parlament.hu