A Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter egy, az állam és az egyházak viszonyáról rendezett beszélgetésen ismertette a kormány új finanszírozási elképzeléseit, számolt be a HVG. A Szemlélek rendezvényén Prőhle Gergellyel, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelőjével, valamint Rubovszky Ritával, a Ciszterci Iskolai Főhatóság igazgatójával vitatták meg az egyházi intézményrendszer jövőjét. Tarr hangsúlyozta, hogy a kormány tiszteletben tartja a korábban megkötött megállapodásokat, de a jövőben nem kíván egyedi politikai kapcsolatok alapján külön támogatásokat biztosítani.
Államfüggés
A miniszter szerint az egyházak és az állam kapcsolatában hosszú idő alatt olyan függőségi rendszer alakult ki, amelyben a felekezetek jelentős része működésének fenntartásához rendszeres állami segítségre szorul. Mint mondta, számára
már az is megterhelő, hogy szemben ülnek vele a KDNP-s politikusok, az meg különösen, amikor az egyházak nevében beszélnek.
Tarr azt szeretné elérni, hogy az egyházi közösségek nagyobb önállóságot alakítsanak ki, és hosszabb távon kevésbé függjenek a mindenkori kormány politikai döntéseitől. Prőhle Gergely ennek kapcsán felvetette, hogy érdemes lenne megvizsgálni a hívek nagyobb rendszeres anyagi hozzájárulásának lehetőségét. Rubovszky Rita pedig arról beszélt, hogy az egyházi közösségeknek is nagyobb felelősséget kellene vállalniuk saját fenntartásukért.
Az elképzelés jelentős változást hozhat a korábbi kormányzati gyakorlatban. Az Orbán-kormányok idején több felekezet és egyházi intézmény kapott nagy összegű, egyedi döntéseken alapuló állami pénz- és ingatlantámogatásokat. A HVG korábbi vizsgálata például arról számolt be, hogy a Balog Zoltán vezette református egyházkerület a kegyelmi botrány után is milliárdos értékű ingatlanokhoz jutott. Az új finanszírozási rendszer ugyanakkor csak akkor jelenthet valódi fordulatot, ha világos, nyilvános és minden egyházra azonos módon alkalmazható szabályok születnek.