Ruszin-Szendi Romulusz a Facebookon közzétett bejegyzésében felidézte: miközben az aranykonvoj-ügy miatt rendőröket gyanúsítanak, egy volt főügyész nyilvánosan arról beszélt, hogy a műveletre a legmagasabb politikai szintről érkezett utasítás. Ezután felszólította a volt miniszterelnököt:
„Álljon ki a magyar emberek elé, és mondja el világosan, egyenesen, egy valódi vezetőhöz méltóan: Ön adta ki a parancsot az aranykonvoj megállítására, vagy nem? Ha igen, vállalja érte a felelősséget! Ha nem, mondja el, ki döntött, és milyen felhatalmazás alapján!”
A honvédelmi miniszter szerint nem a végrehajtó rendőröknek kellene egyedül viselniük egy olyan döntés következményeit, amelynek hátterét továbbra is kérdések övezik.
Bejegyzésében Ruszin-Szendi saját katonai múltjára hivatkozva a vezetői felelősség fontosságát hangsúlyozta. Úgy fogalmazott, a parancsnoknak nemcsak akkor kell vezetőként helytállnia, amikor utasítást ad, hanem akkor is, amikor számot kell adnia a döntéseiről. A poszt végén azt írta: „A rendfokozatot, a beosztást és a hatalmat meg lehet kapni. De a vezetői becsületet csak kiérdemelni lehet.”
Mi az az aranykonvoj-ügy?
Az ügy 2026. március 5-én kezdődött, amikor a Terrorelhárítási Központ emberei feltartóztattak hét ukrán pénzszállítót, akik Ausztriából Ukrajnába szállítottak készpénzt és befektetési aranyat. A hatóságok lefoglalták a szállítmányt, amely a sajtóbeszámolók szerint 40 millió eurót, 35 millió dollárt és kilenc kilogramm aranyat tartalmazott. Az akció jogszerűsége és a pénzszállítók fogva tartásának körülményei később a büntetőeljárás központi kérdéseivé váltak.
Az ügyben a legutóbbi fejlemények szerint már öt gyanúsított van: Hajdu János, a TEK korábbi főigazgatója, Szathmáry István, az Alkotmányvédelmi Hivatal volt jogi főosztályvezetője, valamint három rendőrjárőr. A három rendőrt valótlan tartalmú rendőri jelentés miatt gyanúsítják, és a kihallgatásukon elismerték az ellenük felhozott gyanút. Az öt gyanúsított szabadlábon védekezik.