A költségvetési szigorítások és a fegyelmezettebb állami gazdálkodás szükségességére figyelmeztetett Kristalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója október 7-én, Szingapúrban tartott beszédében, írja az Euronews.
Georgieva szerint
véget ért az az időszak, amikor a kormányok az olcsó hitelekre és a gyors gazdasági növekedésre támaszkodva kezelhették államadósságukat.
A globális államadósság 2030 előtt meghaladhatja a világ GDP-jének 100 százalékát, megközelítve a második világháború utáni szinteket.
Szigorú politikát sürget
Az IMF vezetője különösen a magas adóssággal küzdő fejlett országokat bírálta, mert szerinte nem tesznek kellően határozott lépéseket a költségvetésük rendezésére. Hiteles, középtávú hiány- és adósságcsökkentési terveket sürgetett, valamint a költségvetési mozgástér helyreállítását. A jegybankoknak is óvatosan szigorú monetáris politikát javasolt, és indokoltnak nevezte az amerikai, az euróövezeti és a japán kamatemeléseket.
Figyelmeztetett arra is, hogy az államok hitelfelvételi költségei már emelkednek: az amerikai, a német és a japán tízéves államkötvények hozama több évtizedes csúcsok közelébe került.
Georgieva szerint a világgazdaságot
egyszerre fenyegeti az iráni háború okozta energiaválság és a mesterséges intelligenciához kapcsolódó beruházási fellendülés inflációs hatása.
Az olaj hordónkénti ára mintegy 100 dollár, miközben az IMF júliusi előrejelzése még 89 dollár körüli árral számolt. Az IMF vezetője úgy vélte, hogy a magas energiaárak akkor is tartósan fennmaradhatnak, ha a közel-keleti háború hamarosan véget ér.
A szervezet júliusi prognózisa 2026-ra 3, 2027-re 3,4 százalékos globális gazdasági növekedést jelzett, de a frissített előrejelzést csak a következő heti IMF–Világbank-üléseken teszik közzé.
Az AI jó is, rossz is
Georgieva ugyanakkor a mesterséges intelligenciában jelentős növekedési lehetőséget lát: megfelelő alkalmazása évente akár 0,5 százalékponttal is gyorsíthatja a világgazdaság bővülését. Figyelmeztetett azonban, hogy a nagyszabású, részben hitelből finanszírozott MI-beruházások fokozhatják az inflációt,
a befektetői várakozások meghiúsulása pedig széles körű pénzügyi megrázkódtatást okozhat.
További kockázatként említette a munkahelyek megszűnését, a kibertámadásokat és a fejlett MI-rendszerek feletti emberi ellenőrzés elvesztésének veszélyét.