VITÁLYOS ESZTER (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy rögtön a második olvasatos vita elején tisztázzam álláspontunkat. Az állambiztonsági iratok szakszerű feltárása és a kutathatóság kiterjesztése alapvető, elvi fontosságú cél. Meggyőződésünk, hogy a magyar társadalomnak joga van megismerni a diktatúra működésének mechanizmusait, és a tudományos kutatás, valamint az információs kárpótlás elősegítése teljes mértékben támogatható kezdeményezés. A jó szándék és a nemes célok azonban nem mentesítik a jogalkotót a szakmai és alkotmányossági megfontolások alól. Vannak ugyanis a javaslatnak olyan elemei és olyan tisztázatlan megoldásai, amelyek mellett ellenzéki képviselőként egész egyszerűen nem mehetek el szó nélkül.

A törvényjavaslat rögzíti a minősített iratok felülvizsgálatát segítő tanácsadó bizottság működését. Bár a minősített adatok transzparens felülvizsgálata kiemelt nemzeti érdek, mégis felmerül a kérdés, miért volt szükség egy újabb testület létrehozására, amikor már hosszú évek óta eredményesen működik a Nemzeti Emlékezet Bizottsága.

(19.30)

A NEB törvényi felhatalmazással, megfelelő szakmai apparátussal és tudományos háttérrel pontosan ugyanazt a feltáró és értékelő munkát képes ellátni, amelyet most önök egy újabb struktúrára kívánnak rábízni. A kérdés az, hogy miért.

Ráadásul az eredetileg benyújtott törvényjavaslatban, valamint a hatályos szabályozásban még egyértelműen szerepeltek a tanácsadó bizottság tagjainak díjazására vonatkozó rendelkezések, a Törvényalkotási Bizottság módosítója azonban ezt teljesen eltörölte, és kizárólag a költségtérítés lehetőségét hagyta meg. Ez a döntés, azt gondoljuk, hogy nem volt figyelemmel a testület tagjaitól elvárt felelősségteljes, komoly szakmai és jogi felkészültséget igénylő munkára.

A törvényjavaslat következtében a hatályos szabályozásban alkalmazott 30 év helyett a kutathatósági védelmi idő mindössze öt évre módosul az érintett halálozási évét követően. Erről azt gondoljuk, hogy nem teljesen aggálytalan, ugyanis gondoljunk bele ennek a gyakorlati következményeibe. Az érintett halálát követő ötödik év elteltével a szenzitív adatai anonimizálás nélkül, korlátozástól mentesen kereshetővé és megismerhetővé válnak az interneten bárki számára, amennyiben az irat keletkezése óta eltelt a 30 év.

Ez a rendelkezés ugyanakkor kihat az elhunytak közvetlen hozzátartozóira, a még élő gyermekekre, akár a megözvegyült házastársakra. Ha ezek az iratok kontrollálatlanul, érdemi szűrő és megfelelő védelmi idő nélkül felkerülnek a világhálóra, azt gondolom, hogy az jóvátehetetlenül megsértheti a családok magánéletét és a kegyeleti jogot egyaránt. Az 1994-es alkotmánybírósági határozat óta tudjuk, a múlt megismerésének joga nem írhatja felül az emberi méltóság és a kegyelet védelmét.

Ugyanakkor méltányolnunk kell azokat a pozitív korrekciókat is, amelyek a Törvényalkotási Bizottság összegző módosító javaslatában megjelentek. Üdvözlendő és kiemelendő, hogy a megfigyelt személyek adatainak védelmét biztosítják, sőt a bizottság által előterjesztett szöveg pontosítja a B-dossziék és a B-naplók közzétételének szabályait is. Már az általános vitában is felhívtuk a figyelmet, hogy különösen fontos, hogy a megfigyeltek és a vétlen harmadik személyek szenzitív adatai ne válhassanak korlátlanul megismerhetővé a nyilvánosság számára.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Asszony! A múlt teljes körű feltárása iránti elkötelezettségünk töretlen. Az önök szándéka támogatható, de ahogy említettem, fenntartásokkal, mert a jogállami garanciákból és a családi szféra védelméből, azt gondolom, hogy nem engedhetünk. A széles körű közzététel érthető társadalmi elvárás, és a digitális nyilvánosság korában teljesen logikus lépés. Ugyanakkor az arányosság elvét soha nem téveszthetjük szem elől. Nem volna szabad megengedni, hogy a transzparencia jelszava alatt sérüljön azoknak az érintetteknek, illetve hozzátartozóiknak a magán- és családi élete, akik anno nem önszántukból, hanem zsarolás, kényszerítés vagy megfélemlítés hatására kerültek a nyilvántartásba, illetve kijátszva a pártállami apparátust vagy megtagadva a velük való együttműködést, végül nem szolgáltattak érdemi információkat. Csak egy igazság létezik, a teljes igazság, a részigazság annak soha nem léphet a helyébe, még ha társadalmi elvárásokon alapul is. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket.

Forrás: parlament.hu