BENCSIK JÁNOS, a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló 2025. évi LXIX. törvény módosításáról szóló T/566. számú törvényjavaslat vonatkozásában a lefolytatott szakbizottsági üléseken a Fidesz- és a KDNP-frakció tagjai kisebbségi véleményeket fogalmaztak meg, de mint minden szövedéknek, így a központi költségvetési javaslatnak is van színe és van fonákja. A színét ismertette Polgár György alelnök úr. Az én tisztem az, hogy a fonákjáról beszélve rámutassak azokra a bogokra és elvarratlan szálakra, amelyek nincsenek teljes egészében összhangban a korábban megtett ígéretekkel.

Az egyes szakbizottságokban megtett észrevételeink ismertetését megelőzően elöljáróban azért azt szeretném rögzíteni, hogy az előttünk lévő, úgynevezett pótköltségvetésnek van egy fontos pozitívuma: egy áttekinthető és jól értelmezhető indítványról folytathattunk részletes vitát a kijelölt bizottságokban. Ez még hozzátartozik a színéhez.

Akkor most jön a fonákja egy kicsivel hosszabban. A központi költségvetés módosítási javaslatának benyújtása előtt a TISZA parlamenti többsége az Alaptörvény tizenhetedik módosításával gyakorlatilag megfosztotta a Költségvetési Tanácsot a vétójogától, továbbá a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosításával felpuhította az államadósság-szabályt. A fenti két intézkedés utat nyitott Magyarország államadósságának megnövelése felé, és az előttünk fekvő törvénytervezetben már ezt az új szabályt alkalmazták.

A törvényjavaslat a módosított szabály alapján a GDP-arányos államadósságot 77,5 százalékban állapítja meg, azaz az államadósság a 2025. év végi adatokhoz képest 74,6 százalékról 2,9 százalékkal emelkedik, ami egy év alatt 6600 milliárd forint emelkedés. A törvényjavaslat az államadósság emelkedő pályára állítása mellett a költségvetési hiányt is magasabban, 7,5 százalékban állapítja meg GDP-arányosan, vagyis 2891,6 milliárd forinttal magasabb költségvetési hiányt határoz meg.

Az államadósság növekedésének okai között említette meg pénzügyminiszter úr expozéjában az előző kormány örökségét, az új robusztus költségvetési tartalékok beépítését, a méltányossági alapon megítélt támogatások fedezetének biztosítását, továbbá a reménybeli, de még meg nem érkezett európai uniós források költségvetés általi megelőlegezését. Miután ez utóbbi források az év végéig meg kell hogy érkezzenek, továbbá a tartalékokból ez idáig még egyetlen forintot sem használtak fel, ezért a 2027. évi költségvetésben jelentős államadósság-csökkentést várunk a pénzügyi kormányzat részéről.

A Pénzügyi és Költségvetési Bizottságban a kisebbségi véleményünkben kifejtettük a fenti ténybeli adatok mellett, hogy az eladósodást erősítik a kedvezőtlen gazdasági adatok, úgymint a magas üzemanyagár, amely egyébként a megtett kisebbségi véleményünk óta közel tíz forinttal emelkedett literenként mind a dízel, mind a benzin tekintetében. Az érdemi kormányzati beavatkozások hiányában ez inflációgerjesztő hatással bírhat.

A másik kedvezőtlen mérőszáma a gazdaságnak, hogy a beruházások volumene több mint 9 százalékkal esett vissza, de jelentősen romló tendenciát mutatnak az exportadataink is. A be nem tartott ígéretek kapcsán a kisebbségi véleményünkben megállapítottuk, hogy nincs nyoma a 2026. évi költségvetés módosításában a TISZA korábbi választási ígéreteinek, úgymint a családi pótlék azonnali megduplázásának, az ágazati béremeléseknek, nevesítetten a rendőröknek, az igazságügyi alkalmazottaknak, a szociális dolgozóknak, valamint a nevelést és oktatást közvetlenül segítőknek, továbbá az egészségügy számára beígért évi 500 milliárd forintos többletforrásnak.

Aminek viszont számmal kifejezhető nyoma van, az az elvonás. Elvonnak 23 milliárd forintot a Magyar Honvédségtől, holott itt is béremelést ígértek. Továbbá a minisztériumok költségvetéséből úgy vonnak el további 300 milliárd forintot, hogy annak részleteiről csak a törvény meghozása után dönt a kormány.

Összegezve a Pénzügyi és Költségvetési Bizottságban megfogalmazott kisebbségi véleményünket: az előttünk lévő törvényjavaslattal kapcsolatban a TISZA-kormány több adósságra kér felhatalmazást, miközben a visszatérést, tehát az államadósság csökkentésével kapcsolatos részletes pályáját nem mutatja be. Megítélésünk szerint az igazság pillanata majd a 2027. évi költségvetési javaslat benyújtásával érkezik meg, és bizakodunk abban, hogy az elvarratlan szálak közül, amelyek itt a kisebbségi véleményben megfogalmazásra kerültek, több is elvarrásra kerül a vita és a végső szavazás során.

A Gazdasági és Energetikai Bizottságban elhangzott kisebbségi véleményekben hangot adtunk annak, hogy olyan pótköltségvetés van előttünk, amely a GDP nominális emelkedése, azaz a hazai gazdaság növekedése mellett emel GDP-arányos adósságot. A módosítás nem számol a magas üzemanyagárakkal, továbbá az euró/forint árfolyam előrejelzése is meglehetősen ambiciózusnak tűnik, hiszen 357,5 forint értékben határozza meg az euró várható ellentételezését, melyek együttesen komoly költségvetési kockázatot jelenthetnek.

A korábbi ígéretekkel ellentétben a kis- és középvállalkozások helyzetén nem javít a TISZA-kormány. Az ígéretekkel szemben a magyar kis- és középvállalkozások hitelfelvételének lényegi részét adó, az állam által támogatott Széchenyi-kártya-program, valamint az agrár-Széchenyi-kártya-program és a kapcsolódó intézményi kezességi díjtámogatások előirányzatokon több mint 2 milliárd forint csökkentés valósul meg. Egyes Széchenyi-kártya-konstrukciók esetében a fix évi 3 százalékos kamat helyett a háromhavi BUBOR lett az ügyleti kamat, amely közel 6 százalék jelenleg, tehát a duplájára nőttek egyes hitelkonstrukcióknál a 2026. július 15‑e óta alkalmazandó kamatok. A kkv-k mellett a turizmuságazat is hátrányt szenved, melyet a turisztikai fejlesztési előirányzat 18 milliárd forintos csökkentése is tükröz.

Ezenkívül kisebbségi véleményünkben jeleztük, hogy bár a Rezsivédelmi Alap előirányzata nő, de a fűtési szezon elején továbbra sem tudjuk, mi áll pontosan azon ígéret mögött, hogy „megtartjuk és szociális alapon kiterjesztjük a rezsicsökkentést”. Vélhetően a 2027. évi központi költségvetési javaslatban erre is világos választ fogunk kapni.

(19.50)

Az Egészségügyi Bizottságban a kisebbségi véleményünkben észrevételeztük a TISZA fő kampányígéretének hiányát, amely alapján a kormány évente legalább 500 milliárd forint többletforrást biztosít az egészségügy számára, és az egészségügyi kiadásokat minden évben növeli.

Bár az Egészségbiztosítási Alap támogatása 164,8 milliárd forinttal emelkedik, azonban ez a következőket fedezi csupán: 48,3 milliárd forint a nagy értékű gyógyszerek finanszírozásra, 40,1 milliárd forint gyógyszertámogatásra, 69 milliárd forint a célelőirányzatok támogatására, további 15,1 milliárd forint pedig a táppénzkiadások növekedésére fordítandó.

Kiemelendő, hogy a tavalyi évben a Fidesz-KDNP-kormány 226 milliárd forinttal emelte ugyanezt az előirányzatot, vagyis a mostani 164,8 milliárd forintos növekedés még a tavalyi emelés összegét nem éri el.

A költségvetésben nem találtuk a szakdolgozók számára korábban megígért 20-25 százalékos béremelés fedezetét. A miniszterjelölti meghallgatáson dr. Hegedűs Zsolt miniszter úr még arról beszélt, hogy az egészségügyi dolgozók béremelésével már a kormányzás első napjaiban foglalkozni kívánnak, ennek azonban a költségvetési sorokon még nincs nyoma.

A Szociális Bizottságban tett kisebbségi véleményünkben az alábbiaknak adtunk hangot. A választási kampány során tett ígéretek nagy része ezen a területen kérhető számon, hiszen a költségvetés módosítása nem tartalmazza az alábbi azonnali ígéreteket: gyermekvédelmi rendszer működési költségvetésének 20 százalékos emelése, családi pótlék megduplázása, az anyasági támogatás ugyancsak megduplázása, a gyes és a gyed összegének jelentős növelése, a szociális és gyermekvédelmi területen dolgozók 25 százalékos béremelése.

Dr. Kátai-Németh Vilmos miniszter úr miniszterjelölti meghallgatásán az alábbiakat ígérte még: az otthon gondozás rendszerének megerősítését; a szociális támogatások megváltoztatását; esélyegyenlőség előmozdítását, különösen a nők és a romák tekintetében; egyenlő bánásmóddal foglalkozó ombudsmant és a gyermekvédelmi ombudsman intézményének létrehozását. Ezeknek a vállalásoknak a törvénytervezetben még nem találtuk meg a költségvetési nyomát.

A Közlekedési és Beruházási Bizottságban megfogalmazott kisebbségi véleményünkben kifejtettük, hogy a közlekedési és beruházási miniszter vállalást tett arra, hogy az autópálya-fejlesztések mellett nagyobb hangsúlyt kap a mellékút- és a főúthálózat, a vidéki nagyvárosi, elővárosi közlekedési rendszerek fejlesztése. Ezzel szemben a beruházási kiadások 217 milliárdos visszavágásának egyik legnagyobb kárvallottja a közlekedési ágazat. A költségvetés-módosítás drasztikusan visszavágja a mohácsi Duna-híd-beruházás műszaki tartalmát, ezzel gyengítve a Dél-Dunántúl és az Alföld közötti megfelelő kapacitással rendelkező közúti kapcsolat létrejöttének lehetőségét. Leállítja a szegedi új Tisza-híd-projektet és a kapcsolódó fejlesztéseket. A fenti beruházások redukálása nem megtakarítás, hanem a vidék cserbenhagyása és a jövő erőforrásainak részbeni felélése. A Közlekedési Minisztérium látszólagos kiadásnövekedése nem útépítést vagy -fejlesztéseket takar, hanem a ROSCO-modell új, bürokratikus szervezeteinek finanszírozását, gyakorlatilag az RRF-hitelekből.

Az Élő Környezetért Felelős Bizottságban a kisebbségi véleményünkben az alábbiakat jeleztük. A törvényjavaslat nem biztosít külön ellenőrizhető forrást a legsúlyosabb vízügyi és környezetvédelmi problémák kezelésére, úgymint a homokhátság vízpótlására, a Balaton ökológiai védelmére, Séd-Nádor-vízgyűjtő területének revitalizációjára, továbbá a Velencei-tó rehabilitációjára.

A bizottság tagjai aggályukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy a víziközművekkel és vízgazdálkodással összefüggő térségi fejlesztések előirányzata mintegy 29,5 milliárd forinttal, közel kétharmadával csökken.

A költségvetés nevesítetten továbbra sem támogatja az osztrák kőbányákkal összefüggésbe hozható, azbesztszennyezésben érintett dunántúli települések kármentesítésre tett erőfeszítéseit.

A törvényjavaslatból nem látszik a TISZA további kampányígéreteinek megvalósítása, miszerint a természetvédelmi és vízvédelmi hatóságok megerősítésre kerülnek, az ipari beruházások fokozottabb ellenőrzése, a monitoring- és laborhálózat fejlesztése, a Natura 2000-es élőhelyek helyreállítása, a települési vízmegtartással vagy az illegális hulladéklerakók felszámolásával kapcsolatosan.

Az Agrár- és Élelmiszergazdasági Bizottságban tett kisebbségi véleményünkben részletesen taglaltuk az aszály által okozott károkat, és sajnálattal állapítottuk meg, hogy az 500 milliárd forintos, robusztus haváriaalapon belül nincs garantált agrárkeret, a meglévő agrárkárenyhítési és öntözésfejlesztési előirányzatok pedig lényegében változatlanok maradtak.

A TISZA további ígéretei sem tükröződnek vissza a költségvetés módosításában, így nincs nyoma a zöldség-gyümölcs áfájának 5 százalékra történő csökkentésének, továbbá nem jelennek meg új, nevesített források a kertészetek, a családi gazdaságok, a fiatal gazdák, a tészek, a rövid ellátási láncok és a hazai élelmiszer-feldolgozás támogatására sem.

A Vidék- és Településfejlesztési Bizottságban előadott kisebbségi véleményben megjegyezték a bizottság kisebbségben lévő tagjai, hogy a pótköltségvetés nem tartalmazza a Szent István-programot, amely alapján 10 falunként biztosítanak 1 milliárd forintot. Azóta már a programot meghirdették, de amint látjuk, ez sem úgy valósul meg, mint ahogy azt korábban bejelentették.

A nyugat-magyarországi azbesztszennyezés ügyében már májusban segítséget ígért az élő környezetért felelős miniszter a szombathelyieknek, de a forrásról a vidék- és településfejlesztési miniszter rendelete csak 2026. szeptember 2. napján jelent meg a Magyar Közlönyben. Azóta sem tisztázott, hogy mikor várható ebben a kérdésben konkrét előrelépés, illetve a most tárgyalt törvényjavaslat sem tartalmaz erre elkülönített forrást.

A bizottság kisebbségi tagjai aggályosnak tartják a költségvetés módosításában a polgármesterek illetményének befagyasztását, véleményük szerint a polgármesterek munkáját, akik 0-24 órában dolgoznak a helyi közösségeikért, jobban meg kellene becsülni.

A Digitalizációs és Technológiai Bizottságban lefolytatott részletes vita során említést tettünk arról, hogy nincs nyoma a TISZA kampányígéreteinek a módosított költségvetésben. De ez esetben legyünk egy kicsit megengedőbbek, hiszen a digitális állam felépítése, az állampolgárok informatikai kompetenciáját megerősítő programok elindítása több előkészületre fordítandó időt igényelnek. Ugyanakkor az innovációra fordítandó források megnövelését már az idei esztendőben is elindíthatták volna, elindíthatta volna a kormány.

Tisztelt Képviselőtársaim! Legyenek szívesek úgy venni a kisebbségi véleményeket, amelyek megfogalmazódtak a költségvetés részletes vitája során mint jobbító szándékú észrevételek; a költségvetési tervezet fonákján meglévő csomósodási pontokat érintették és az elvarratlan szálakat, amelyek egy jelentős részét önök, akik többségben vannak itt az Országgyűlésben, a 2027. évi központi költségvetésben orvosolhatnak, pótolhatnak. Tehát ez egy látlelet, és a terápia pedig jöhet, várjuk is a 2027. évi költségvetés benyújtása során. Köszönöm a megtisztelő türelmüket. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiból.)

(20.00)

Forrás: parlament.hu