BODA NIKOLETTA pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány következetesen törekszik a gazdaság fehérítésére, és elkötelezett a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni fellépés mellett. A most önök előtt lévő törvényjavaslat több területen erősíti meg a hazai szabályozást, növeli a pénzügyi folyamatok és a tulajdonosi viszonyok átláthatóságát, és egyben eleget tesz a nemzetközi elköteleződéseknek is.

A gazdaság átláthatóságának elsődleges akadálya, hogy a végső haszonhúzók, a vállalkozásokat ténylegesen irányító személyek nem azonosíthatók be összetett céghálók vagy a tulajdonosi viszonyok elrejtését jelentősen megkönnyítő struktúrák közbeiktatása miatt.

(17.00)

Jól jelzik a kormány elköteleződését a közpénzek felhasználásának átláthatóvá tétele mellett azok a kiemelt intézkedések, amelyekről már az elmúlt pár hónapban született döntés, mint a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozása, a vagyonbevallási rendszer jelentős megszorítása vagy a tőkealapok átláthatóságát biztosító új jogszabályok bevezetése. Ezen intézkedéseket egészíti ki a most önök előtt lévő törvényjavaslat, amely a pénzmosás elleni szabályozás hagyományos eszköztárának kibővítését és megerősítését szolgálja.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat a tényleges tulajdonosi viszonyok átláthatóságának érdekében több jelentős módosítást is tartalmaz. A tulajdonosok rejtve maradásához járult hozzá, hogy a befektetők adatai nem jutottak el a hatóságokhoz, méghozzá az értékpapírtitokra való hivatkozással. Ezt a helyzetet orvosolja az a javaslat, amely a már érvényben lévő mentesítési esetekhez hasonlóan feloldja az értékpapírtitkot a tényleges tulajdonosi adatok hatósági rögzítéséhez szükséges folyamatokban.

Ez a módosítás elsősorban a magántőkealapok esetében fennálló tisztázatlan tulajdonosi helyzetek rendezése irányába tesz jelentős lépést. A különféle vagyonkezelési módok, mint a bizalmi vagyonkezelés vagy a vagyonkezelő alapítványok, szintén alkalmasak a tényleges tulajdonosok elfedésére. Ezért az e téren megtett intézkedések folytatásaként a tervezet kötelezi a bizalmi vagyonkezelőket, hogy üzleti kapcsolataik során ‑ például bankszámlanyitás alkalmával ‑ jelezzék a szolgáltatók felé, hogy vagyonkezelői szerepben járnak el.

A törvényjavaslat azokat az egyértelmű részletszabályokat is megteremti, amelyek tekintettel vannak a vagyonkezelő alapítványok kettős természetére. Ezen túlmenően a vagyonkezelő alapítványok tényleges tulajdonosainak meghatározásánál mind az alapítványi, mind a vagyonkezelői struktúrákból adódó tényleges tulajdonosi típusokat figyelembe kell venni. Így a javasolt szabályozás egyértelművé teszi, hogy az alapítványi működtetéssel létrejövő tartós vagyonkezelési jogviszonyok haszonhúzóinak és irányítóinak adatait is fel kell tüntetni a tényleges tulajdonosi nyilvántartásban.

Tisztelt Ház! Az átláthatóság hiánya egyike volt azon okoknak, amelyek miatt Magyarország nem vehette igénybe az Európai Unió által biztosított fejlesztési és támogatási forrásokat. Az előző kormány éveken át tudatosan áldozta fel a magyar embereket megillető forrásokat annak oltárán, hogy saját politikai és gazdasági céljai érdekében átláthatatlan és ellenőrizhetetlen rendszereket tarthasson fenn.

A TISZA-kormány határozott intézkedéseinek köszönhetően a források ismét elérhetővé váltak, és egyértelmű összkormányzati cél, hogy azok felhasználása hatékonyan és korrupciómentesen valósulhasson meg. Ezt a törekvést szolgálja, hogy a tervezet szerint a tényleges tulajdonosi nyilvántartási adatokat a jelenlegi jogosultak mellett minden minisztérium megismerheti a jövőben. A javaslat szerinti közvetlen adathozzáférés révén biztosítható, hogy a kormányzati közreműködéssel megvalósuló uniós projektek résztvevői és kedvezményezettjei bizonyosan átlátható szervezetek legyenek.

Tisztelt Képviselők! A törvényjavaslat több olyan jogalkotási rendelkezést is tartalmaz, amely támogatja Magyarország pénzmosás elleni rendszereinek folyamatban lévő nemzetközi átvilágítását. Ahogy az uniós források feloldásának esetében, így itt is igaz: a nemzetközi átláthatósági elvárások és a magyar emberek érdekei egybeesnek.

A szükséges intézkedések meghozatala egyszerre javítja az országvizsgálat eredményeit és szorítja vissza a korrupciót a közjavaink védelmében. Mindkét célt szolgálja a tervezetben megjelenő, a politikusi érintettségű korrupciós jelenségek elleni fellépést megerősítő intézkedés. A javasolt módosítás nyomán fokozott figyelemmel kell eljárniuk a szolgáltatóknak abban az esetben, ha ügyfelük vagy annak valamely releváns képviselője egy fennálló üzleti kapcsolat során kap kiemelt közszereplői státuszt.

Több módosítás is a pénzmosással kapcsolatos kockázatok alaposabb feltárását célozza. Stratégiai, hatósági szinten a törvénytervezet javaslatot tesz arra, hogy a nemzeti kockázatértékelés a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatokon túl kötelezően térjen ki a tömegpusztító fegyverek jogellenes elterjedésének finanszírozásához kapcsolódó kockázatokra is.

A változások szintjén a tervezet egyértelműen előírja, hogy új termék, új üzleti gyakorlatok vagy új technológiák bevezetése előtt el kell végezni ezek pénzmosás elleni kockázati vizsgálatát és meg kell tenni az e vizsgálatból következő kockázatkezelő intézkedéseket.

Tisztelt Képviselők! A benyújtott törvényjavaslat jelentős mértékben hozzájárul Magyarország pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni rendszere hatékonyságának, áttekinthetőségének és működőképességének növeléséhez és pozitív megítéléséhez. Ezért kérném szépen a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot megvitatni és a törvényjavaslatban megfogalmazott szabályozási szándékot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárt soraiban.)

Forrás: parlament.hu