A párizsi ügyészség október 7-én indítványozta a Franciaországban menedékstátuszt kapott, 23 éves szíriai antifasiszta aktivista, Zaid Altayeb kiadatását Magyarországnak.
Magyar földön garázdálkodott
A magyar hatóságok azzal gyanúsítják, hogy társaival együtt
részt vett a 2023 februárjában Budapesten, a „becsület napjához” kapcsolódóan elkövetett erőszakos támadásokban,
amelyek során szélsőjobboldalinak tartott személyek súlyos sérüléseket szenvedtek.
Az európai elfogatóparancsról tartott meghallgatáson a francia ügyész azzal érvelt, hogy elegendő garancia áll rendelkezésre az átadáshoz, és szerinte a magyarországi kormányváltás óta erősödött az igazságszolgáltatás függetlensége. A kiadatásról még nem született döntés: a párizsi fellebbviteli bíróság illetékes tanácsa november 25-én határoz az ügyben.
Altayeb ügyvédje, Laurent Pasquet-Marinacce vitatta az ügyészség álláspontját, és azt állította, hogy Magyarországon továbbra sem garantált a tisztességes eljárás. Érvelésében felidézte a budapesti antifaügy szeptember 30-i jogerős ítélethirdetését, amelyen személyesen jelen volt: a német Maja T. első fokon kiszabott nyolcéves fegyházbüntetését hét évre mérsékelték, az ügyvéd pedig kifogásolta a vádlott megbilincselésének körülményeit.
„Embertelen megaláztatás”
Az aktivista ügyvédje szerint ügyfele egy „metodikus módon felépített ideális bűnös”, és Magyarországon „a tisztességtelen eljárás kockázata nem szűnt meg”.
Az ügyvéd felidézte, hogy a másik elítélt antifa budapesti tárgyalásán
„tanúja volt egy embertelen megaláztatásnak, ahol Maja T. keze és lába nagyon szoros bilincsekben volt”.
Az ügy előzménye, hogy a francia bíróság 2025 áprilisában megtagadta egy másik gyanúsított, az albán Rexhino Abazaj magyarországi átadását, a kínzás tilalmának és a tisztességes eljáráshoz való jognak a lehetséges sérelmére hivatkozva. Abazaj kiadatását később Németország is kérte ugyanazon cselekmények miatt; ezt a francia bíróság augusztusban jóváhagyta, a döntést pedig szeptember 30-án a Semmítőszék is megerősítette.