DÓCS DÁVID, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Tisztelt elnök úr, köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! A T/667. törvényjavaslat az egyes adótörvények adminisztrációját csökkenti, valamint a fogyasztóvédelmi tárgyú jogszabályok módosítására irányul, ami dicséretes lenne, ha mondjuk, az eredeti határidő betartása mellett történne meg, de önök, mivel nem tudták ezt a határidőt tartani, így közel másfél évvel lett ez kitolva, az idén októberi határidő egészen pontosan 2028 év elejére.

A jogszabály-módosítás elsődleges indoka az informatikai háttérfejlesztések időbeli csúszása, ami miatt a korábban előirányzott határidők nem tarthatóak, viszont ‑ ahogy Nacsa képviselőtársam is elmondta ‑ ha ezeket a fejlesztéseket sikerül hamarabb elvégezni, akkor nem feltétlen kell megvárni a 2028. év elejét. Ennek keretében az adótörvények adminisztrációit csökkentő rendelkezéseihez kapcsolódó korábbi, 2026 októberi határidők az önök indoklásában azért nem voltak tarthatók, merthogy az előző kormányzat nem tette meg a megfelelő intézkedéseket. Most egy szép egymásra mutogatás alakult ki itt, a Házban, hiszen önök visszamutogatnak, az előző kormánytagok viszont önökre, mindenesetre a mulasztás tetten érhető mindenképpen. Reméljük, ha ezek a mulasztások és ez a határidő végre elérkezik, ezek a fejlesztések megvalósulnak, akkor azok mindegyike a magyar gazdaság szereplőire pozitív hatást fognak majd gyakorolni. Ezzel a halasztással azt indokolták, hogy így biztosítható a jogszabályi rendelkezések és a ténylegesen megvalósuló infrastrukturális és informatikai rendszerek közötti szükséges összhang elérése.

A javaslat emellett érinti a mikro-, kis- és középvállalkozások támogatását, valamint a fogyasztóvédelmi jogharmonizációt célzó 2025. évi XCIV. törvényt is. A módosítások közvetve hozzájárulnak a vállalkozások adminisztratív terheinek a csökkentéséhez és a piaci egyensúly fenntartásához, amire, azt gondolom, hogy minden eddiginél nagyobb szükség van, hiszen látjuk, hogy sajnos kedvezőtlen folyamatok gyűrűznek be országunkba is ezen a téren. Bár a szabályozás strukturálisan illeszkedik a magyar közigazgatás átfogó és hosszú távú digitalizációs folyamatába, annak gyakorlati haszna majd csak közel másfél év múlva fog kiderülni, amikor majd végre életbe fognak lépni ezek a fejlesztések.

A törvényjavaslat társadalmi, gazdasági és jogi környezetében az alábbi szakmai kritikák is megfogalmazódtak, és aggályok is felmerültek, hiszen nem feltétlen biztos benne mindenki, hogy az informatikai csúszások és a jogbiztonság most nem férnek össze, vagy önök esetleg a jövőben sem szeretnék ezt kiterjeszteni, hiszen ezek a határidő-csúsztatások vagy -tolások akár abból is adódhatnak, hogy a megfelelő fejlesztések még nem lettek kieszközölve, de akár önök ezt el is szeretnék engedni idővel, és azért van ez a késői határidő megszabva. Reméljük, hogy nem ez utóbbi az igaz.

A piaci szereplők részéről viszont olyan kritika is érte az önök törvényjavaslatát, miszerint a tervezhetőség hiánya mellett nagyon nehéz kiszámítható gazdasági jövőt maguk elé vázolni, hiszen nem igazán tudják majd, hogy hogyan lehet ehhez a rendszerhez csatlakozni, és hogyan fogják tudni ők ezt a gyakorlatban majd kihasználni.

A kkv-szektor adminisztratív terhei; itt arról szükséges beszélni, hogy folyamatosan nőnek, annak ellenére, hogy a szándék az önök részéről is és az előző kormányzat részéről is mindig az, hogy csökkentsék ezeket a terheket, most mégis úgy néz ki, hogy ezek valamiért mindig növekednek.

Nagyon reméljük, hogy ha ezek a fejlesztések, illetve a jogharmonizáció és az informatikai fejlesztések végre bekövetkeznek, akkor valóban az összes gazdasági szereplő mind a kereskedelmi részről, mind pedig fogyasztói részről ennek az előnyét fogja majd tudni élvezni. Köszönöm szépen a szót. (Taps a Mi Hazánk soraiból.)

Forrás: parlament.hu