POLGÁR GYÖRGY, a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A felszólalásomat négy részre osztom, merthogy a törvényjavaslat terjedelme és a bevont bizottságok száma szükségessé teszi, hogy egy tagoltabb szövegben adjak áttekintést a bizottsági álláspontról. Először a jogi nyilatkozatokat ismertetem, aztán az általános többségi álláspontot, utána a bizottsági kiegészítő többségi álláspontokat, és a TAB-szavazás eredményéről fogok tájékoztatást adni az önök részére.

A Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló és a 2025. évi LXIX. törvény módosításáról szóló T/566. számú törvényjavaslat kapcsán tájékoztatom önöket, hogy a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság a határozati házszabály 100. § (1) bekezdése alapján is alkalmazandó 91. § (3) bekezdésének megfelelően törvényalkotási bizottsági szerepkörben eljárva a 2026. október 1-jei ülésén megtárgyalta a törvényjavaslatot. A határozati házszabály 41. § (1) bekezdése alapján a bizottság megvizsgálta és megállapította, hogy a törvényjavaslat megfelel az Alaptörvényből eredő tartalmi és formai követelményeknek, illeszkedik a jogrendszer egészébe, megfelel a nemzetközi jogból és az európai uniós jogból eredő kötelezettségeknek, valamint megfelel a jogalkotás szakmai követelményeinek. A bizottság támogatta a T/566/43. számú részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatot, valamint a kormánypárt tagjainak javaslatára további módosításra irányuló szándékot fogalmazott meg és fogadott el, mellyel az előterjesztő is egyetértett.

Tisztelt Képviselőtársaim! Most pedig a részletes vitáról szóló bizottsági jelentéseket fogom ismertetni. Először az általános többségi álláspontot ismertetem, amely egyben megfelel a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság, valamint a Szociális Bizottság többségi álláspontjának is. A tavaszi kormányváltást követően az új kabinet azonnal megkezdte az ország valós pénzügyi helyzetének a feltárását. A Pénzügyminisztérium nyár végére készült el a munkával, és az őszi ülésszak első ülésén pedig már tárgyalta az Országgyűlés költségvetés módosítására tett javaslatát.

A korábbi átvilágítás feltárta, hogy a 2026-os költségvetés eredetileg tervezett fő számai semmilyen formában nem tükrözték a valóságot. Alapvető problémát jelentett, hogy már a 2025-ös bázisév számai sem teljesültek sem a költségvetési hiány, sem pedig a gazdasági növekedés tekintetében. Ezenfelül a büdzsé elfogadásakor tervezett 3,7 százalékos költségvetési hiányt mintegy 1,3 százalékkal emelték az Orbán-kormány 2026. év eleji, korábban be nem tervezett kampányköltései. További egyenlegromboló tételek voltak az Európai Bíróság által megsemmisített adóintézkedések hatásai, előnytelen szerződések és túlköltések, például a Paks II. beruházással vagy a Budapest-Belgrád vasútvonal építésével kapcsolatos extra kiadások, valamint olyan rejtett vagy be nem tervezett tételek, mint például az önkormányzatok pénzügyi egyenlegének romlása vagy az űrkutatási szolgáltatási díj. Ezek összesen mintegy 1,8 százalékkal növelték tovább a már eredetileg is meglévő hiányt.

Mindezeken felül az előző kormány bevételi oldalon számolt azokkal az európai uniós forrásokkal, RRF-forrásokkal, amelyek megszerzése érdekében semmilyen erőfeszítést nem tett, tényleges beérkezésükre pedig az Orbán-kormány hatalmon maradása esetén esély sem nyílt volna. Ez további 1,1 százalékkal növelte a hiányt. Az említett eltérések, pontatlanságok vagy szándékos ferdítések együttesen azt jelentették, hogy a TISZA-kormány az eredetileg tervezett 3,7 százalékos költségvetési hiány helyett 8,3 százalékos valós hiánnyal vette át az ország kormányzását. Ez elengedhetetlenné tette a 2026-os költségvetés korrekcióját.

A kormányváltást követően az új kabinet azonnal dolgozni kezdett a befagyasztott európai uniós források felszabadításának érdekében. Rekordidő alatt, megfeszített munkával sikerült határidőre teljesíteni minden olyan mérföldkövet, amely az uniós pénzek hazahozatalának alapfeltételeit képezte, lehetővé téve ezzel, hogy hazánk hozzájusson a korábban elérhetetlen forrásokhoz. Ezek a lépések a GDP mintegy 0,5 százalékával megegyező összeggel javították az idei államháztartási hiányt. Mindezeken felül 0,2 százalékos egyenlegjavító hatással bírt a KEKVA-k megszüntetése. A forint választásokat követő erősödése és a kormányváltás hatására kialakult pozitív gazdasági várakozások eredményeként javuló kamatkörnyezet is további 0,1 százalékkal javították a költségvetés mérlegét.

A TISZA-kormány megkezdte a vállalásai teljesítését is, amelyeknek természetesen szintén voltak költségvetési vonzatai. Felelős gazdálkodással, valamint a túlárazások és a pazarlás elleni célzott gazdálkodással, intézkedésekkel ez idáig mintegy 400 milliárd forintos megtakarítást sikerült elérni, ami év végéig további 300 milliárd forinttal egészül majd ki ugyanezen megtakarítási és észszerűségi okokból kifolyólag.

Az így keletkező 700 milliárd forintos keret mozgásteret jelent az olyan intézkedések végrehajtására, mint az iskolakezdési támogatás, a vényköteles gyógyszerek áfájának nulla százalékra csökkentése, a tűzifa áfájának 5 százalékra csökkentése, valamint a szociális tűzifakeret duplájára emelése. A szociális intézkedések mellett a kormány felállít egy 500 milliárd forintos haváriakeretet is, amely a rendkívüli nyári aszály és energiakrízis költségeinek fedezésére, valamint az esetlegesen az év végéig felmerülő váratlan kiadások fedezetéül szolgál. Amennyiben ez a keret nem kerül teljes egészében felhasználásra, a fennmaradó összeg javítja majd az államháztartás év végi egyenlegét.

A vitában arról is szó volt, hogy az előző kormány irreális és hibás terveihez képest a magasabb hiány és alacsonyabb növekedés következtében az államadósság-ráta átmenetileg GDP-arányosan 74,6 százalékról 77,5 százalékra változik. Fontos megjegyezni, hogy az államadósság az első negyedévben, vagyis még az Orbán-kormány regnálása alatt emelkedett a GDP 77,9 százalékára, amelyet az új kormánynak a haváriaalap létrehozása és a korábban felsorolt szociális intézkedések bevezetése mellett sikerült 0,4 százalékkal alacsonyabb szintre, az előbb említett 77,5 százalékra visszacsökkentenie az év végéig.

Ahogy az a kormánypárti felszólalók részéről, valamint Kármán András pénzügyminiszter úrtól is elhangzott a vita során, a 2026-os költségvetés módosítása nem szól másról, mint hogy hazánk fiskális politikája visszatér a realitások talajára. A kiigazítást követően a 2026-os költségvetés a valóság költségvetése lesz, amely pontos és transzparens alapot teremt arra, hogy minél hamarabb, de legkésőbb 2030-ig elérjük a célként kitűzött 3 százalék alatti költségvetési hiányt és a GDP 60 százaléka alatti államadósság-rátát. Mindkét bizottság többsége a törvényjavaslatot támogatta.

Most engedjék meg, hogy ismertessem a többi nyolc bizottság ettől eltérő álláspontját és többségi álláspontját! Az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium fejezetét a költségvetés módosítása csak korlátozottan érinti. A fejezet elnevezése technikai jelleggel módosul, érdemi költségvetési változás pedig mindössze két tételben történik. A minisztérium tulajdonosijog-gyakorlása alá tartozó sportcélú társaságok forrásjuttatása 82,4 millió forinttal csökken, míg a Nébih tulajdonosijog-gyakorlása alá tartozó társaságok 500 millió forintos forrásjuttatása megszűnik. A két tétel együttesen 582,4 millió forinttal csökkenti a fejezet kiadási összegét, mindeközben a bevételi oldal nem változik, így a fejezet egyenlege ugyanekkora összeggel javul. A tavaszi fagykárelőleg fizetésének lehetősége is szorosan összefügg ezzel az új költségvetési mozgástérrel, amelyhez természetesen szervesen kapcsolódik a már említett aszálykezelési haváriaalap. A bizottság többsége a törvényjavaslatot támogatta.

(19.30)

A Vidék- és Településfejlesztési Bizottság a törvényjavaslatot vidék- és településfejlesztési, valamint önkormányzati szempontból is vizsgálta. A bizottság többsége fontosnak tartja, hogy a költségvetési realitások helyreállítása mellett a vidék- és településfejlesztés meghatározó pénzügyi keretei megmaradjanak. A törvényjavaslat a minisztériumi szerkezet változásának megfelelően átvezeti a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium fejezetének új elnevezését, miközben annak főösszegét változatlanul hagyja.

A „Magyar falu” program 2026. évi kerete továbbra is 42 milliárd forint marad, ebből 10 milliárd forint a falusi útalapot, 25,3 milliárd forint a kistelepülési támogatásokat, további 6,7 milliárd forint pedig a civil- és egyéb támogatásokat szolgálja. Változatlanul rendelkezésre állnak a Területfejlesztési Alap és a fejlesztési tanácsok forrásai is.

Kiemelten fontos a vidéki háztartások számára, hogy a szociális tüzelőanyag-program kerete 5 milliárd forintról 10 milliárd forintra emelkedik. A tűzifa áfájának 27 százalékról 5 százalékra való csökkentése és a keretemelés összesen, együttesen 21 milliárd forinttal jelenik meg a módosított költségvetésben. Ez közvetlen segítséget jelent azoknak a családoknak, amelyek elsősorban fával fűtenek.

A bizottság többsége a törvényjavaslatot támogatta.

Az Egészségügyi Bizottság többsége számára kiemelten fontos, hogy a költségvetés korrekciója ne csupán a valós pénzügyi helyzet rendezését szolgálja, hanem olyan intézkedésekre is fedezetet teremtsen, amelyek közvetlenül enyhítik a betegek terheit. Ennek egyik fontos eleme a vényköteles gyógyszerek áfájának nulla százalékra csökkentése. Ez különösen az időseknek, a krónikus betegséggel élőknek és azoknak a családoknak jelent segítséget, amelyek számára a rendszeres gyógyszerkiadás jelentős havi terhet jelent. Az intézkedés nemcsak a gyógyszerek megfizethetőségét javítja, hanem hozzájárulhat ahhoz is, hogy a betegek nagyobb arányban is tudják betartani az előírt kezeléseket, és ezáltal megelőzhető legyen az állapotuk további romlása.

A bizottsági többség ugyanakkor hangsúlyozza: a betegek biztonságához kiszámítható egészségügyi finanszírozásra van szükség, ennek pedig a felelős, valós adatokra épülő és átlátható költségvetés az alapja. Az egészségügyi bizottság többsége ezért támogatta a T/566. számú törvényjavaslat elfogadását.

A törvényjavaslat három pontban érintette a környezetvédelem ügyét, ezáltal az Élő Környezetért Felelős Minisztériumot. Egyrészt 29,5 milliárd forinttal módosul a vízközműfejlesztési keret. Ezt a bizottság többsége elfogadta, mivel a csökkentés kifejezetten az ipari parkokhoz köthető, lemaradó ütemű beruházásokat érinti, a lakossági vízközmű-szolgáltatásokat nem.

Másrészt az Élő Környezetért Felelős Minisztériumnak 4,7 milliárd forintot kell visszafizetnie a költségvetésbe. Ez az összeg valójában a túlárazott szerződések és jogtalan kifizetések felülvizsgálata során megtakarított pénzeket jelenti, nem a folyó évi keretből, hanem a korábbi évek fel nem használt támogatásaiból kerül átvezetésre. Élő, folyamatban lévő projekteket tehát ez az intézkedés nem érint, ugyanakkor egyértelmű jele annak, hogy a korábbi kormányzati pazarlást felszámolják.

Harmadrészt a módosított költségvetés 500 milliárd forintos haváriaalapot hoz létre, amely aszály és energiaválság esetén használható fel. Ennek létrehozását a bizottság többsége maximálisan tudta támogatni. Eddig nem volt önálló tartalék az ilyen rendkívüli helyzetekre, és az alap pontosan azt az elővigyázatos költségvetési politikát valósítja meg, amelyet a TISZA a programjában is vállalt.

Végül leszögezték, hogy a nemzeti parkok, a természetvédelem és az állatvédelem forrásai a módosítás után is változatlanok maradnak. Mindezek alapján az Élő Környezetért Felelős Bizottság többsége támogatja a T/566. számú törvényjavaslat elfogadását.

A Gazdasági és Energetikai Bizottság álláspontja, hogy a 2026-os költségvetés módosítása nem szól másról, mint hogy hazánk fiskális politikája visszatér a realitások talajára. A kiigazítást követően a 2026-os költségvetés a valóság költségvetése lesz, amely pontos és transzparens alapot teremt arra, hogy minél hamarabb elérjük a célként kitűzött 3 százalék alatti költségvetési hiányt és a GDP 60 százaléka alatti költségvetési rátát.

A Gazdasági és Energetikai Bizottság szempontjából kiemelt fontosságúak a hazai kkv-k támogatására fordított források, mint például a GINOP Plusz programra vonatkozó prioritások, a Széchenyi-kártya- és az agrár-Széchenyi-kártya-programok, valamint az RRF-keretből és KEHOP Plusz programból megvalósuló hálózatiinfrastruktúra-fejlesztések, amelyek az elavult és sebezhető villamosenergia-hálózat megújítását szolgálják. Az RRF- és KEHOP Plusz-forrásokat a regionális áramszolgáltatók kapják, és kötelesek a teljes összeget kapacitásbővítésre, a hálózat korszerűsítésére és energiatárolásra fordítani. Ezek a fejlesztések a hálózat rugalmasságának javítását, ezen keresztül pedig a megújuló energiaforrások, mint például a szélenergia integrációját segítik elő, továbbá javítják a hazai vállalkozások és lakossági fogyasztók ellátásbiztonságát.

A bizottság többsége ez esetben is a törvényjavaslatot támogatta.

A Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló határozat megfelelő bekezdése alapján lefolytatta a törvényjavaslat részletes vitáját. A bizottság a törvényjavaslatot megvizsgálta, és megállapította, hogy az megfelel a határozati házszabály 44. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek. A bizottság a képviselői módosító javaslatokról nem foglalt állást, és további, módosításra irányuló szándékot sem fogalmazott meg, ezért a bizottság részletes vitát lezáró módosító javaslatot nem nyújt be. A bizottság a törvényjavaslat részletes vitáját 2026. IX. hó 16-án lezárta.

A Digitalizációs és Technológiai Bizottság üdvözölte, hogy a Tudományos és Technológiai Minisztérium létrehozásával e két, a jövő szempontjából kiemelt jelentőségű terület önálló minisztériumi szintű képviseletet kap. A 2026. évi költségvetési törvény módosítása értelmében a Tudományos és Technológiai Minisztérium a TISZA-kormány összes minisztériumára vonatkozó elvet szem előtt tartva határozta meg a saját gazdálkodását, vagyis hogy hogyan lehet egy működő országot teremteni azáltal, hogy a közszolgáltatások előállításánál felelősen bánik a közpénzzel, és csak olyan szolgáltatásokra fordít adóforintokat, amelyek az adót befizető állampolgárok hasznára vannak. Ennek érdekében a kormányzati infokommunikációs szolgáltatások előirányzata úgy csökken 14,3 milliárddal, hogy az állampolgároknak nyújtott szolgáltatások minősége nem változik. Ezt többek között a működés optimalizálásával, a DÁP-fejlesztések DIMOP-finanszírozásba való átforgatásával, a Levente szuperszámítógép-projekt 2027-re halasztásával, a feladatellátás-finanszírozásba be nem vont egyszeri és egyéb bevételek felszabadításával, valamint a DÁP-népszerűsítési kampány megszüntetésével éri el. Ezenfelül a Gondosóra-program költsége 1,5 milliárd forinttal csökken a szolgáltató kft.-nél azonosított túlárazások megszüntetése által.

A tárca igazgatását 115 millió forint befizetési kötelezettség terheli a központi költségvetés részére. Ezt a minisztérium alá tartozó DKÜ Zrt.-nél keletkező 160 millió forintos működési megtakarításból fogja fedezni.

A bizottság többsége a törvényjavaslatot ez esetben is támogatta.

A Közlekedési és Beruházási Bizottság álláspontja ‑ mint legutolsó bizottsági álláspont ‑ szerint az európai uniós források behozatala nemcsak a hiány 0,5 százalékpontos csökkentése miatt fontos, hanem azért is, mert ezen pénzeszközök segítségével fogja finanszírozni az ország a „Működő és emberséges Magyarország” nagyprojektjeit az elkövetkezendő években, mint például a Baross Gábor-program vasútfejlesztéseit, illetve a kormány új lakásépítési programját, a Wekerle-programot.

Fontos kiemelni, hogy az uniós források nélkül a vasúti gördülőállomány-megújítás szinte elképzelhetetlen lenne. Ennek keretében fog megvalósulni a HÉV-flotta és az InterCity-flotta is, amelyek együttes átlagéletkora jelenleg 42 év körüli, nem beszélve az egyéb vasúti fejlesztésekről, mint a vasútvonalak fejlesztése, vasúti pályaudvarok felújítása és egyéb vasúti fejlesztések.

(19.40)

A Wekerle-program keretében pedig új lakások és kollégiumi férőhelyek fognak épülni. A Wekerle-program célja, hogy csökkentsük a lakhatási válságot. Ennek érdekében megfizethető bérlakások épülnek, illetve új kollégiumi férőhelyek létesülnek majd.

A bizottság többsége a törvényjavaslatot támogatta.

Végezetül tájékoztatom önöket, hogy a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság október 1-jei ülésén a határozati házszabály szerint a következő döntéseket hozta: 9 igen szavazattal, 4 nem ellenében és nulla tartózkodás mellett a részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatot és a saját módosítási szándékot tartalmazó összegző módosító javaslatot elfogadta; 13 igen szavazattal, nulla nem szavazat és nulla tartózkodás mellett a törvényjavaslat tárgyalását lezárta; 9 igen szavazattal, 4 nem ellenében és nulla tartózkodás mellett az összegző jelentést elfogadta. Kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárt soraiban.)

Forrás: parlament.hu