GYUK ZSOLT (TISZA): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A most tárgyalt, a közvagyon védelméről szóló törvényjavaslat mögött egy nagyon egyszerű kérdés áll: el tud‑e számolni a vagyonával az, aki az emberek bizalmából közhatalmat gyakorol. Nézzünk egy példát!

Valaki országgyűlési képviselő lesz, ismerjük a képviselői tiszteletdíját, és ismerhetjük a vagyonnyilatkozatát. Aztán néhány év alatt több ingatlant vásárol, jelentős vagyont halmoz fel, vagy éppen a családtagjainál jelennek meg nagyobb értékű vagyontárgyak. Ennek természetesen lehet törvényes magyarázata: korábbi megtakarítás, örökség, vállalkozásból származó leadózott jövedelem vagy akár bankhitel. Senkit nem lehet pusztán azért gyanúsnak tekinteni, mert vagyona van. Ha viszont a vagyongyarapodás és az ismert jövedelmek között jelentős eltérés látszik, akkor azt nem lehet egy vállrándítással elintézni. Ilyenkor az emberek jogosan kérdezik: honnan származott a pénz, és megfizették‑e utána az előírt adókat, közterheket?

Egy vagyonnyilatkozat elkészítése önmagában még nem jelent ellenőrzést, az csak egy közlés. A bizalomhoz arra is szükség van, hogy a közölt adatokat össze lehessen vetni a valós vagyoni mozgásokkal és az adózási adatokkal. Érdemes azt is kimondani, hogy itt nem a képviselői jövedelem és például egy vásárolt lakás ára között végzett gyors fejszámolásról van szó. Egy ember teljes pénzügyi helyzetét kell megérteni: a jogszerű jövedelmeit, a hiteleit, a korábbi vagyonát és azt, hogy közben teljesítette‑e az adókötelezettségeit. Ettől lesz az ellenőrzés szakmai, nem pedig politikai véleménykérdés. Ez a T/797. számú törvényjavaslat pontosan ehhez teremt új eljárást.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal egyedi kockázatelemzést folytat az országgyűlési képviselők, a miniszterek, az államtitkárok, a közigazgatási államtitkárok és a törvényben meghatározott biztosok, valamint meghatározott hozzátartozóik esetében. A vizsgálat szükség esetén kiterjedhet azokra is, akikre vagyont ruháztak át, illetve az ilyen ügyletekben érintett cégekre. Ez azért fontos, mert egy vagyongyarapodás megértéséhez nem mindig elég azt nézni, hogy mi szerepel egyetlen ember nevén. Az adóhatóság összevetheti a saját nyilvántartásait más hatóságok adataival, megismerheti a szükséges pénzügyi információkat és az eljárás keretei között a nem nyilvános vagyonnyilatkozatokat is. Vagyis nem találgatások alapján kell ítélkezni, hanem ellenőrizhető adatokból kell dolgozni.

A rendszer nem csak a jelenlegi tisztségviselőket érinti. A tervezet a hatálybalépést megelőző öt évben megszűnt megbízatásokra is előírja az eljárás megindítását, a jelenlegi tisztségviselőknél pedig szabályozza, mikor kell az első kockázatelemzést vagy felülvizsgálatot megkezdeni. Az eljárásnak határideje van; a NAV főszabály szerint 60 nap alatt végzi el a kockázatelemzést. A hatósági munkának egyszerre kell következetesnek és tisztességesnek lennie. A közbizalmat az is erősíti, ha nem a politikai kapcsolatok, hanem az azonos elvek és ellenőrizhető adatok alapján születnek döntések.

Egy alapelvet viszont nagyon fontos tisztázni: a kockázatelemzés nem ítélet, és a vagyongyarapodás önmagában nem bűncselekmény. Ha adókötelezettség elmulasztására utaló körülmény merül fel, adóellenőrzés indul; ha bűncselekmény gyanúja vetődik fel, a NAV az illetékes hatóságokhoz fordul. A felelősséget pedig jogszerű eljárásban kell megállapítani. A nyilvánosságnak is szerepe lesz. A NAV havi statisztikát tesz közzé az eljárásokról, és a meghatározott tisztségviselők legalább ötmillió forintos véglegesen megállapított személyijövedelemadó-hiánya külön szabályok szerint kerül nyilvánosságra.

Tisztelt Ház! Egy közpénzből fizetett tanár, ápoló vagy önkormányzati dolgozó is köteles elszámolni a jövedelmeivel, az adóival. A közhatalmat gyakorló politikusoktól sem várhatunk el kevesebbet, sőt a rájuk bízott döntések súlya miatt az ellenőrzésnek különösen következetesnek kell lennie. A törvény lényege tehát egyszerű: aki tisztességesen szerezte a vagyonát, annak legyen lehetősége ezt adatokkal igazolni, akinél pedig valódi visszaélés gyanúja merül fel, ott induljon érdemi vizsgálat, és ha bebizonyosodik a jogsértés, legyen annak következménye.

A közbizalmat nem lehet egyetlen törvénnyel helyreállítani, de azzal igenis tehetünk érte, hogy a közélet szereplőire világos és ellenőrizhető szabályokat alkalmazunk. Kérem képviselőtársaimat, szavazatukkal támogassák ezen törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárt soraiban.)

Forrás: parlament.hu