KÁRMÁN ANDRÁS pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója: Elnök asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy mindjárt a legelején leszögezzem, ez a kormány kezdetektől a Magyar Nemzeti Bank függetlenségének elkötelezett híve, és az is marad. A jegybanki függetlenség a magyar gazdaság stabilitásának egyik sarokköve, amelyhez mi minden körülmények között tartjuk magunkat. A Magyar Nemzeti Bank a monetáris politikai feladatai körében ‑ például a kamatok meghatározásában ‑ független, és ebbe a kormány nem szól bele. Ez a függetlenség a garanciája annak, hogy az inflációt a napi politikai érdekektől függetlenül, szakmai alapon lehessen kordában tartani. Ez nem a jegybank kiváltsága, ez a magyar emberek, a magyar családok érdeke.

Azonban a Nemzeti Bank a tágabb értelemben vett államháztartásnak is a része, tehát közpénzekkel gazdálkodik. A két dolgot élesen szét kell választani. A monetáris politikába senki nem szólhat bele, a közpénzek elköltésébe viszont az Országgyűlésnek nemcsak joga, hanem kötelessége beletekinteni. Ez nemzetközileg bevett gyakorlat, amely nem áll ellentétben a monetáris politika függetlenségével.

A Fidesz 16 éven át szándékosan összemosta a két kérdést. A monetáris politikába, oda, ahova a kormánynak soha nem lett volna szabad betenni a lábát, beleszólt. Az előző nemzetgazdasági miniszter például rendre kinyilvánította, hogy szerinte túl magasak a kamatok, sőt adminisztratív eszközökkel is nyomást gyakoroltak a kamatok alakulására. A jegybank gazdálkodását viszont tudatosan és szisztematikusan kivonták minden nyilvános kontroll alól. Pontosan ezt a fonák helyzetet kell most helyre tennünk, megteremteni a közpénzekkel való gazdálkodás ellenőrzését és számonkérhetőségét.

Tisztelt Országgyűlés! Fő állításom, hogy a közpénzek elköltését az Országgyűlésnek ellenőriznie kell. Nos, ezt az ellenőrzést az Országgyűlés és a tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter nem közvetlenül, hanem egy erre hivatott testületen, a felügyelőbizottságon keresztül gyakorolja. A felügyelőbizottság tehát az MNB tulajdonosi ellenőrzésének szerve. Ez a testület felügyeli, hogy a bank a rábízott közpénzekkel felelősen gazdálkodjon. A Nemzeti Bank alapítványai és ingatlanjai körüli botrányok sora nemcsak arra világított rá, milyen következményekkel jár, ha a hatalmi pozícióban lévő politikai elit tagjai úgy érzik, bármit megtehetnek, hanem arra is rávilágított, milyen kritikus jelentősége van a megfelelő felügyeletnek.

Ahhoz, hogy az MNB súlyosan megtépázott renoméját helyreállíthassuk, biztosítanunk kell, hogy soha többé ne fordulhasson elő olyan intézményesített rablás, amelynek a közelmúltban szemtanúi lehettünk. Ehhez pedig egy erős, független és a megfelelő eszközrendszerrel felszerelt felügyelőbizottságra van szükség. Éppen ezt a célt szolgálja az előttünk fekvő törvényjavaslat.

(14.20)

Tisztelt Képviselőtársaim! Hogyan fordulhatott elő a jegybank százmilliárdos kirablása? Három fő oka van, és éppen erről szól a tisztelt Ház előtt fekvő törvényjavaslat. Az első ok az, hogy a felügyelőbizottságnak eddig nem volt saját, független apparátusa. Az ellenőrzés tényleges munkáját nem a bizottság tagjai végzik, hanem a bank belső ellenőrei, azok viszont az igazgatóságtól, vagyis épp a bank operatív vezetésétől kapták a munkarendjüket, és ugyanennek a vezetésnek a kezében volt a belső ellenőrök előmenetele, fizetése, karrierje is. Gondoljuk végig, mit jelent ez: azt az embert, akinek a vezetés gazdálkodását kellett volna átvilágítania, pontosan az a vezetés fizeti, váltja le vagy nevezi ki, akit ellenőriznie kellene. Ez nagyjából olyan, mintha a diák saját magának javítaná a dolgozatát.

Mondok egy még beszédesebb példát: ha egy kereskedelmi bank állna elő ilyen belső ellenőrzési felépítéssel, ahol az ellenőr a saját fizetését és karrierjét illetően az ellenőrzöttől függ, azt a Magyar Nemzeti Bank mint felügyeleti hatóság egyetlen percig sem tűrné, a működését ebben a formában nem engedélyezné. Ezért a legjobb nemzetközi gyakorlatot követve olyan struktúrát hozunk létre, amely a monetáris politika függetlenségének teljes tiszteletben tartása mellett végre valódi, érdemi ellenőrzést képes gyakorolni a közpénzek felett. A törvényjavaslat az eddigi megoldás helyett szervezetileg is különválasztja az igazgatóság, illetve a felügyelőbizottság irányítása alatt működő belső ellenőrzést. A kétféle ellenőrzés ezentúl világosan elkülönül: az igazgatóság irányítása alatt álló belső ellenőrzési szervezet a jegybank alapvető, monetáris politikai feladataihoz kapcsolódó kérdéseket vizsgálja, a felügyelőbizottság irányítása alá kerülő önálló ellenőrzési szervezet pedig a közpénzekkel való gazdálkodással kapcsolatos kérdéseket.

Tisztelt Ház! A második kérdés, amit ezzel a törvénymódosítással orvosolni kell, az az, hogy a jegybank vagyonának egyre nagyobb részét egész egyszerűen kiszervezték a felügyelőbizottság látóköréből alapítványokba és leányvállalatokba. Ezeknek a szervezeteknek saját testületeik voltak, a jegybank tulajdonosi ellenőrzése pedig nem ért el hozzájuk. Így fordulhatott elő, hogy miközben papíron létezett a felügyelet, a közpénz egy folyamatosan bővülő része gyakorlatilag kikerült minden érdemi, a napi vezetéstől független kontroll alól, és épp ezeken a csatornákon, az alapítványokon és az ingatlanokat kezelő leánycégeken keresztül tűntek el a nemzet bankjának százmilliárdjai.

Ennek most véget vetünk, a törvényjavaslat egyértelműen kimondja, hogy a felügyelőbizottság ellenőrzési hatásköre az MNB többségi tulajdonában álló gazdasági társaságokra és az MNB által alapított alapítványokra is kiterjed. A rendszeres ellenőrzés részeként a felügyelőbizottság legalább negyedévente meghallgatja e gazdasági társaságok vezetőit és az MNB által alapított alapítvány kuratóriumának elnökét. A meghallgatáson az MNB elnöke által kijelölt alelnök is részt vesz. A szabályozás tehát a leányvállalatok és az alapítványok esetében is biztosítja a tulajdonosi ellenőrzés tényleges érvényesülését, nem engedhető meg ugyanis, hogy a szervezeti forma önmagában akadályává váljon annak, hogy a felügyelőbizottság megvizsgálhassa az MNB gazdálkodásához kapcsolódó folyamatokat. A cél az, hogy a jegybanki vagyon leányvállalatba vagy alapítványba kerülése önmagában ne tehesse lehetetlenné vagy részlegessé a felügyelőbizottság törvényben meghatározott ellenőrzési feladatának ellátását, azaz ne fordulhasson elő újra, hogy a közpénz elveszíti közpénzjellegét.

Tisztelt Országgyűlés! A harmadik ok pedig, ami a törvényjavaslatot indokolja, az, hogy maguk a felügyelőbizottság tagjai sem tették a dolgukat. Az elnök és az Országgyűlés által delegált tagok többsége végigasszisztálta ezt az időszakot, éveken át tétlenül nézték, ahogy a NER kegyeltjei a nemzet bankjából a magyar adófizetők százmilliárdjait szivattyúzták ki, mindezt havi 5-6 millió forintos tiszteletdíjért cserébe. Aki pedig a felügyeletért járó díjat felveszi, de magát a felügyeletet elmulasztja, az elveszítette az erkölcsi alapot a megbízatásához. Ezért új tagokat választunk. Az új testület összetétele a következő lesz: a hattagú felügyelőbizottság négy tagját az Országgyűlés választja meg, két tagját pedig a tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter delegálja. Az Országgyűlés által megválasztandó négy tag közül kettőre a költségvetési ügyekért, kettőre pedig a gazdasági ügyekért felelős parlamenti bizottság tesz majd javaslatot, így biztosítva, hogy a testületbe valóban hozzáértő, a Ház bizalmát élvező személyek kerüljenek.

A tagok megbízatása ezentúl 4 évre szól, és egy alkalommal további 4 évvel meghosszabbítható. A korábbi parttalan mandátumok ideje lejárt.

A törvényjavaslat emellett jelentősen, a felére csökkenti a felügyelőbizottság tagjainak javadalmazását, az elnök tiszteletdíja ezentúl az MNB elnöke havi alapbérének 35 százaléka, a további tagoké pedig annak 30 százaléka lesz. Ez önmagában havonta mintegy 16 millió forint, egy teljes parlamenti ciklus alatt pedig több mint 600 millió forint megtakarítást jelent.

Tisztelt Képviselőtársaim! A szabályozás célja tehát világos: a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottsága ténylegesen és következetesen lássa el tulajdonosi ellenőrzési feladatait. Ehhez a törvényjavaslat pontosítja és megerősíti a hatásköreit, rendszeres és rendkívüli ellenőrzési kötelezettségeket ír elő, valamint létrehozza a felügyelőbizottság irányítása alatt álló, az igazgatóság belső ellenőrzési szervétől szervezetileg elkülönült szakmai szervezetet. Egyúttal biztosítja, hogy az MNB szervezeti egységei, érintett gazdasági társaságai és alapítványa teljeskörűen együttműködjenek az ellenőrzés során.

A törvényjavaslat jelentősége azonban túlmutat az általa eszközölt konkrét változtatásokon, ez ugyanis a Nemzeti Bank súlyosan sérült renoméja helyreállításának egyik kulcsfontosságú lépése, amely egybevág a kormány többi, a magyar gazdaság és a magyar állam iránti bizalom helyreállítását célzó intézkedésével. Ezzel a javaslattal nemcsak erősebb felügyelőbizottságot és megbízhatóbb ellenőrzési struktúrát hozunk létre, hanem üzenetet küldünk a magyar emberek felé: soha többé nem fordulhat elő, hogy a jegybank magánszemélyek érdekét szolgálja az ország érdekei helyett. A nemzeti bank, tisztelt képviselőtársaim, a nemzetért van.

Mindezeknek megfelelően kérem, hogy a törvényjavaslatot megvitatni, a szabályozási célt pedig támogatni szíveskedjenek. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárt soraiból.)

Forrás: parlament.hu