A NASA, a NATO, az Airbus, a BlackBerry, a Thales, az Európai Bizottság és az Európai Unió Űrprogramügynöksége, az EUSPA szakértőinek közreműködése a globális technológiai programok tapasztalatait kapcsolta össze a hazai vállalati és kutatói tudással. Az előadások a magyar gazdaság számára is releváns fejlesztési, beszállítói és üzleti lehetőségeket mutattak be.
A konferenciafesztivál három szakmai pillére együtt világított rá a digitális infrastruktúrák, az ipari alkalmazások és a nemzetközi együttműködések összefüggéseire. A mesterséges intelligencia értékét működő vállalati folyamatokon, a műholdas technológiák jelentőségét felhasználható adatokon és szolgáltatásokon, az építőipari digitalizáció eredményességét pedig konkrét tervezési és üzemeltetési tapasztalatokon keresztül vizsgálták.
NASA: nemzetközi együttműködés a következő űrkutatási korszakban
Kathleen Karika, a NASA nemzetközi és intézményközi kapcsolatokért felelős vezetője a Holdra és a Marsra irányuló küldetések, valamint a nemzetközi partnerségek szerepét állította előadása középpontjába.
Az Artemis-programhoz kapcsolódó tudományos és technológiai feladatokat a kutatóhelyek és az ipari szereplők számára megnyíló együttműködési lehetőségekkel együtt mutatta be. A közép- és kelet-európai régió számára a tudományos részvétel mellett a beszállítói és fejlesztési lehetőségeket is kiemelte.
Karika a következő generációs kereskedelmi űrállomások fejlesztéséről és a repülési innovációkról is beszélt. A bemutatott példák között szerepelt az X–59 kísérleti repülőgép, amelyet a szuperszonikus repülés zajterhelésének csökkentését szolgáló technológiák vizsgálatára fejlesztettek.
NATO: összekapcsolt űrképességek és gyorsabban hasznosítható innováció
David Morpurgo tábornok, a NATO szövetséges műveleti főparancsnoksága, a SHAPE képviseletében az űrképességek műveleti alkalmazásáról beszélt. Előadásában a kommunikáció, a megfigyelés, a navigáció és az információellátás megbízható biztosítását helyezte előtérbe.
Az előadásban az APSS és a HALO kezdeményezések is megjelentek. Ezek példáján keresztül a nemzeti és kereskedelmi űreszközök összekapcsolását, az adatok hozzáférhetőségét és a szövetségi űrképességek ellenálló képességének erősítését tárgyalta.
Horia-Răzvan Botiș, a NATO Industrial Advisory Group alelnöke az ipar és a szövetségi innovációs rendszer kapcsolódásait mutatta be. A DIANA innovációs akcelerátor és a NATO Innovation Fund kapcsán a polgári és védelmi célokra egyaránt alkalmazható technológiák fejlesztése és üzleti hasznosítása került előtérbe. A félvezetőkhöz és más kritikus technológiákhoz kapcsolódó ellátási függőségeket stratégiai kockázatként értékelte, és a megbízható ipari háttér jelentőségét hangsúlyozta.
Daphne Descurieux, az Airbus közép-európai és írországi képviselője ehhez az európai ipar nézőpontját kapcsolta hozzá. Az európai technológiai önállóságot a kulcskompetenciák, a gyártási kapacitások és a határokon átívelő partnerségek fejlesztésével kötötte össze.
Műholdas földmegfigyelés: az adatbiztonságtól az ipari képességépítésig
A portugál–spanyol Atlantic Constellation szekcióban a nemzetközi együttműködés egy konkrét földmegfigyelési programon keresztül jelent meg.
Ana Lúcia Reis, az idD Portugal Defence szakértője, Nicolas Martin, a Spanish Space Agency igazgatója és Colonel Pedro Costa, a Portugál Légierő űrműveleti vezetője a program nemzeti, ipari és felhasználói szempontjait mutatta be.
A radaros, SAR-technológiára épülő és az optikai műholdas képességek kombinációját a tengeri felügyelet, a környezeti megfigyelés, az erdőtüzek követése és a biztonsági feladatok összefüggésében vizsgálták.
Col. Rafał Borek, a Polish Space Agency kommunikációs és navigációs részlegének vezetője a lengyel űrszektor tapasztalataival egészítette ki a régiós képet. A földmegfigyelés, a biztonságos kommunikáció, a navigáció és a GPS-zavarásokkal szembeni felkészülés mellett a közép- és kelet-európai beszállítói és integrátori szerepek erősítését hangsúlyozta.
Zábori Balázs, a 4iG Space and Defence Technologies technológiai vezetője a gyorsan átalakuló űrpiac és a régiós ipari ökoszisztémák kapcsolatáról beszélt. A műholdgyártás, a földi működtetés és az adatfeldolgozás összehangolását, valamint a nagy műholdrendszerek kezelésében megjelenő mesterséges intelligencia szerepét emelte ki.
Kiberbiztonság és kritikus infrastruktúra: a mindennapi működés technológiai feltételei
Branislav Revay, a BlackBerry vezető menedzsere a biztonságos kommunikáció több rétegét mutatta be. A végpontok közötti titkosítás, a vállalati adatok mobiltelefonon történő elkülönítése és a válsághelyzeti kommunikáció egyaránt szerepelt az előadásban.
Külön figyelmet kaptak a kommunikáció metaadatai. A bemutatott megoldások az adatvédelem, a szervezeti kontroll és a gyors válságreakció együttes kezelésére épültek.
Budai J. Gergő, a Vantage Towers Zrt. vezérigazgatója a mobilhálózatok működőképességének megőrzését vizsgálta. Előadásában tíz ország közel 88 ezer bázisállomásának, köztük mintegy 2600 magyarországi állomásnak a tapasztalataira hivatkozott.
Vállalati mesterséges intelligencia: húsz AI-ügynök, több mint hatvan munkafolyamat
dr. Greinstetter Balázs, az MNB Digitalizációs igazgatóságának igazgatója a pénzügyi szolgáltatások felől vizsgálta az AI alkalmazását. Az ügyfélkapcsolati megoldások, a csalásfelderítés és a háttérfolyamatok automatizálása mellett a bizalom, az adatkezelés és a felelősség kérdéseit hangsúlyozta. A biztonságos működés feltételeiként a világos intézményi stratégiát, a megfelelő szakértelmet és a kontrollrendszereket nevezte meg.
CONTECH: közös adatokkal a hatékonyabb építőiparért
Az Infotér CONTECH programjában a digitális építőipar teljes folyamatlánca megjelent, a tervezéstől a kivitelezésen át az üzemeltetésig.
Dipl.-Ing. Jan Morten Loës, M.Sc., a buildingSMART Austria BIM-szakértője a nyílt szabványokra, a közös tudásbázisokra és a megosztott digitális szolgáltatásokra épülő együttműködést mutatta be. Az IFC, az IDS és a szabványosított BIM-folyamatok kapcsán az információk szakmai szereplők közötti átadását és automatizált feldolgozását járta körül. A közösen fejlesztett eszközök, dokumentumok és képzések példáján keresztül a tudásmegosztás és a költségek megosztásának előnyeit is ismertette.
Kristijan Vilibić, a University of Zagreb kutatója az építőipari AI alkalmazhatóságáról beszélt. A hangjegyzetek, fotók és dokumentumok strukturált nyilvántartássá alakítása, a kivitelezés képfelismeréses követése és a kockázati információk feldolgozása egyaránt szerepelt a példák között. Az összetett szakmai döntéseknél az emberi ellenőrzés szükségességét hangsúlyozta, és jól körülhatárolt munkafolyamatok kiválasztását javasolta az AI bevezetéséhez.
Pablo Gutierez Velayos, az Európai Bizottság DG GROW munkatársa a BIM, a digitális épületnaplók és termékútlevelek, valamint az engedélyezési folyamatok digitalizációjának versenyképességi jelentőségét mutatta be. A strukturált adatok és az összekapcsolható rendszerek szerepét a termelékenység, az átláthatóság és az adminisztráció egyszerűsítésének összefüggésében vizsgálta.
Bedő Gergely a Budapest Airport üzemeltetési tapasztalataival tette kézzelfoghatóvá az adatvezérelt működés feladatait. Több mint 270 épület és az azokhoz kapcsolódó infrastruktúra kezelése kapcsán az egységes adatstruktúrák, azonosítók és összehangolt munkafolyamatok jelentőségét hangsúlyozta. Előadása a BIM szerepét a karbantartás, a döntéstámogatás és a fenntartható üzemeltetés összefüggésében vizsgálta.
Technológiai tudásból üzleti növekedés
A CEE Space & Defense Day befektetési és piacra jutási paneljei a fejlesztések üzleti feltételeit is részletesen tárgyalták.
Juan Tomás Hernani, a Satlantis vezérigazgatója és az European Center for Space Economy and Commerce közreműködője a technológiai specializáció és az ipari partnerségek jelentőségéről beszélt.
A beszélgetésben az európai piac széttagoltsága, a beszerzési folyamatok nehézségei és a növekedési szakasz finanszírozási kérdései is hangsúlyt kaptak. A résztvevők a befektethetőséget a piaci lehetőségekkel, az ügyfélkapcsolatokkal és a vállalkozások szervezeti felkészültségével együtt vizsgálták.
Tizenhetedik alkalommal, a következő együttműködésekért
Soltész Attila, az Informatika a Társadalomért Egyesület elnöke nyitóbeszédében a technológiai fejlődéshez kapcsolódó társadalmi felelősséget és az Infotér közösségépítő szerepét hangsúlyozta. „Felkészíti az állampolgárokat és szervezeteket, cégeket, a digitalizáció és mesterséges intelligencia által okozott kihívásokra és nehézségekre, akár pont a mesterséges intelligencia eszközeit használva” – fogalmazott az egyesület feladatáról. A következő időszak céljai között az iparági, tudományos és civil közösségek önszerveződésének erősítését nevezte meg, és a kutatás-fejlesztésben, a tudásmegosztásban, valamint a külpiaci terjeszkedésben kézzelfogható hasznot teremtő együttműködéseket szorgalmazott.
Balatonfüreden, az Infotér Konferenciafesztiválon ugyanazon a napon kapcsolódtak össze a globális technológiai programok, a régiós ipari lehetőségek és a magyar vállalkozások fejlesztési kérdései. A találkozó tudást, kapcsolatokat és gyakorlati példákat adott a következő kutatások, beruházások és üzleti együttműködések előkészítéséhez.