Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter a Magyar Hangnak adott interjúban beszélt az önkormányzatok visszakapható jogköreiről, a megyei közgyűlések lehetséges átalakításáról, valamint a korábbi kormányzati időszakból örökölt, általa kifogásolt támogatási gyakorlatokról és persze a szolidaritási adóról is.
A miniszter szerint a szolidaritási hozzájárulást a következő költségvetésben legalább 15 százalékkal mérséklik, de ennél nagyobb csökkentést is szeretne elérni. Erről Kármán András pénzügyminiszterrel egyeztet. Hangsúlyozta, hogy az idei évben nehéz helyzetbe kerülő önkormányzatok problémáira egyedi megoldásokat keresnek, mert a Pénzügyminisztériummal közös álláspontjuk szerint
„önkormányzat csődbe nem mehet”.
Arról is beszélt: 2027-es évet átmenetinek tekintenék az alkotmányozás miatt, 2028-ra pedig új önkormányzati rendszert szeretnének kialakítani. Lőrincz szerint az átalakítás célja a klasszikus önkormányzatisághoz való visszatérés, a települések hatásköreinek és finanszírozásának rendezése. A területi közigazgatás reformja ennél hamarabb, már 2027 elején elindulhat: a kormányhivatali struktúrát megtartanák, de költséghatékonyabb működést szeretnének.
Talán visszakaphatnak jogköröket a települések, de nincs konkrétum
Az építési hatósági jogkörök esetleges visszaadásáról még szakmai egyeztetések zajlanak. A miniszter szerint amennyiben szakmailag indokoltnak látják, a hatáskörök visszakerülhetnek az önkormányzatokhoz. Az iskolák fenntartásának visszaadásáról szintén egyeztetnek az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériummal, majd a tervezetet a polgármesterekkel és a társadalommal is megvitatnák. A védőnői hálózat esetleges visszakerüléséről Lőrincz azt mondta, hogy erről is szakmai döntésnek kell születnie.
A megyei közgyűlések átalakításának lehetőségét vizsgálják, de konkrét javaslat még nincs a kormány előtt. Lőrincz szerint ezek a testületek politikai kifizetőhelyként működtek, miközben a hatásköreik is kiüresedtek. Ugyanakkor cáfolta, hogy a kormány meg akarná szüntetni valamelyik településformát, vagy hogy előrehozott önkormányzati választásokra készülne. „Magyarországon közel 3200 önkormányzat van, és ez így is marad” – fogalmazott.
A miniszter elmondta, hogy a már futó támogatási programok jövőjéről a költségvetési tárgyalások során születik végleges döntés, de céljuk a támogatási rendszerek fenntartása vagy szakmai továbbfejlesztése. Idén ősszel elindították a Szent István Vidékfejlesztési Programot, amelyben a helyi lakosok szavazhatnak arról, milyen fejlesztéseket tartanak a legfontosabbnak. Lőrincz ezt azért tartja újszerűnek, mert így nem központilag határoznák meg a vidéki települések fejlesztési prioritásait.
Nem tennének különbséget politikai alapon
Lőrincz Viktória azt állította, hogy a korábbi kormányzati időszakból örökölt ügyek vizsgálata során több problémával találkoztak, és már feljelentést is tett. A miniszter szerint a támogatások elosztása több esetben politikai szempontok szerint történhetett: a Magyar Falu Programban például egyes választókerületek feltűnően sok forráshoz jutottak, miközben ellenzéki vezetésű térségek nehezebb helyzetbe kerültek.
A partnerség fontosságát hangsúlyozva Lőrincz arról is beszélt, hogy a fideszes polgármesterek közül többen régóta fennálló problémákat említenek az önkormányzati rendszerrel kapcsolatban, de arra a kérdésére, hogy az elmúlt 16 évben jelezték-e ezeket a kormánynak, nem kapott választ. Szerinte a települések vezetőivel pártállástól függetlenül együtt kívánnak működni: „Nálunk nem fideszes vagy nem fideszes polgármesterek vannak, csak települések.”