Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértővel készített interjút a HírTV Napindító című műsorában pénteken reggel Rácz Zsuzsa és Perjési Tamás, többek között Donald Trump legfrissebb interjújában tett kijelentéseiről.
Castel Donald Trump azon gondolatait, amely szerint nehezebb együtt dolgozni Volodimir Zelenszkijjel, mint Vlagyimir Putyinnal, elsősorban az amerikai időközi választásokkal magyarázta. Szerinte az ukrán elnöknek jobban figyelembe kellett volna vennie a republikánusok politikai érdekeit, különösen az orosz olajfinomítók elleni ukrán dróntámadások miatt, amelyek a szakértő értelmezésében az üzemanyagárak emelkedéséhez is hozzájárultak.
Castel úgy vélte, Ukrajnának célszerűbb lett volna legalább az amerikai választásokig szüneteltetnie ezeket a támadásokat. Szerinte az energetikai tűzszünet fogalma eleve többféleképpen értelmezhető, és az amerikai fél a finomítók elleni csapások leállítására gondolhatott. Rámutatott arra is, hogy Oroszország és Ukrajna finomítói kapacitása között jelentős különbség van, ezért egy ilyen korlátozás szerinte aránytalanul érintené az ukránokat.
Az amerikai támogatás pótlása komoly kihívás Európának
A beszélgetésben szóba került az amerikai fegyver- és hírszerzési támogatás esetleges visszafogása, valamint a Starlink katonai használatával kapcsolatos vita is. Castel szerint az amerikai támogatás csökkentése komoly következményekkel járhat az ukrán hadsereg számára. A Starlink egyes termináljainak lekapcsolásáról szóló híreket és az intézkedés felelősségéről szóló ellentmondásos nyilatkozatokat is megemlítették.
A szakértő három olyan területet nevezett meg, ahol Európa nem tudná érdemben pótolni az Egyesült Államokat: a Patriot légvédelmi rendszereket és rakétáikat, a ballisztikus rakéták indítását jelző amerikai műholdas képességeket, valamint az amerikai technológiához, információkhoz és titkosításhoz kapcsolódó rendszereket. Szerinte ezek kiesése nemcsak az elfogórakéták elérhetőségét, hanem az időben érkező riasztásokat is veszélyeztetné.
Kérdéses orosz terv és a tél fenyegetése
A műsorvezető egy olyan, állítólag elfogott dokumentumról is kérdezte Castelt, amely szerint Oroszország Kijev, Harkiv és Odessza energetikai infrastruktúráját támadná. A felvetés szerint a terv nagy számú ballisztikus rakétával, nagy hatótávolságú drónnal és irányított bombával számolt.
Castel hangsúlyozta, hogy a dokumentumot ő maga nem látta, és független szakértők sem igazolták annak hitelességét. Ugyanakkor úgy vélte, hogy az abban felvázolt stratégia katonai szempontból hihető: Oroszország kihasználhatná az ukrán légvédelem meggyengülését. A szakértő szerint a jelentés nyilvánosságra kerülése egyben politikai üzenet is lehetett a nyugati közvéleménynek, amely a téli humanitárius válság és az újabb menekülthullám lehetőségére hívhatta fel a figyelmet.
Kína a drónháborúban is fontos szereplő
Castel a kínai gyártmányú modemek orosz drónokban történő alkalmazásáról szóló beszámolókról is beszélt. Elmondása szerint ezek lehetővé tehetik, hogy a drónok repülés közben továbbítsák egymásnak a jeleket, így az orosz erők helyi mobilhálózatok nélkül is kiterjeszthetik a kommunikációt Ukrajna területére.
A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy Kína az ukrán drónokhoz szükséges alkatrészek szállításában is jelentős szerepet játszik. Szerinte ezért a kínai exportot nem lehet egyszerűen semleges kereskedelmi tevékenységként kezelni: úgy vélte, az ilyen termékek kiviteléről szóló döntések mögött a kínai állam politikai megfontolásai is állhatnak.
A közel-keleti konfliktus és a lélektani hadviselés
A beszélgetés utolsó részében Castel az amerikai MOAB-bombáról, az Iránnal kapcsolatos amerikai fenyegetésekről, valamint a húszik szaúd-arábiai támadásairól beszélt. A MOAB-ot elsősorban lélektani fegyvernek tartotta, amelynek fenyegető hatása önmagában is politikai üzenetet közvetíthet. Donald Trump kijelentéseit – miszerint nem vet be atomfegyvert és nem küld szárazföldi csapatokat Iránba – szintén politikai jelzésként értelmezte.
A szakértő szerint a húszik szaúd-arábiai támadásai gazdasági és belpolitikai következményekkel is járhatnak. Úgy vélte, hogy a szaúdi vezetés és a lakosság közötti társadalmi megállapodás alapja a biztonság és a jólét, ezért az országot érő támadások ezt az egyensúlyt is megingathatják.