Az uniós költségvetés körüli vitáról, Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara korábbi elnökének megszólalásáról, valamint a rezsicsökkentés miatt kialakulhatott Magyar Péter–Kapitány István-konfliktusról beszélgetett Gavra Gábor és Kóczián Péter az Öt YouTube-csatornájának Visszhangkamra Gavrával és Kócziánnal című műsorában.
Magyarország más országokkal együtt helyezett kilátásba vétót
Az Európai Unió következő hétéves költségvetését illetően két tábor alakult ki. A Friedrich Merz német kancellár által képviselt országok csökkentenék az uniós büdzsét, míg a kohézió barátainak csoportja – köztük Magyarország – az agrár- és kohéziós támogatások megőrzéséért lép fel. A támogatásokból jelentős összegeket kapó országok közül többen vétót helyeztek kilátásba, ha csökkentenék ezeket a forrásokat.
Kóczián Péter szerint ez eltér Orbán Viktor korábbi vétófenyegetéseitől, hiszen Magyarország most több, hasonló érdekű tagállammal együtt lép fel. Ugyanakkor Magyar Péter politikailag is hasznosíthatja a Brüsszellel szembeni határozott fellépést: vannak olyan tiszás szavazók, akik több külpolitikai kérdésben is közel állnak az Orbán Viktor által képviselt állásponthoz.
A beszélgetésben az uniós pénzek magyarországi felhasználásának problémái is előkerültek. Kóczián szerint az uniós vezetésnek is van felelőssége abban, hogy a fejlesztési források nem hoztak olyan felzárkózást, mint más közép-európai országokban. A műsorvezetők arról is beszéltek, hogy a Fidesz és az Európai Néppárt közötti konfliktus, majd az orosz–ukrán háborúhoz való eltérő viszony tovább mélyítette a politikai szakadékot.
Parragh László vallomása után is maradtak kérdések
A műsor második témája Parragh László Benyó Ritának adott interjúja volt. A kamara korábbi elnöke arról beszélt, hogy bizonyos pályázatok nyerteseinek kommunikációs szerződést kellett kötniük Balásy Gyula Lánchíd nevű cégével. A műsorban elhangzott, hogy 2018 és 2022 között a Parragh vezette kamara 712 millió forint értékben kötött szerződéseket a céggel.
Kóczián szerint azonban a történet fontos részei továbbra is tisztázatlanok. „Arról nem beszélt, hogy a pályázati eredményekbe beleszóltak-e fideszesek, politikusok” – emelte ki. Azt is hiányolta, hogy Parragh nem beszélt arról, kellett-e politikai közbenjárásnak eleget tenni a pályázatok során.
A beszélgetésben a kamara működése és az évi 5000 forintos kötelező kamarai hozzájárulás is szóba került. Kóczián nemcsak a korábbi rendszer visszásságait bírálta, hanem azt is hiányolta, hogy Parragh nem vázolt fel egyértelmű alternatívát. Szerinte az elszámolásnak arról is szólnia kellene, hogyan lehetne átláthatóbban működtetni a gazdasági érdekképviseletet.
A rezsicsökkentés miatt alakulhatott ki konfliktus Magyar Péter és Kapitány István között
A harmadik téma a Telex cikke volt, amely szerint Magyar Péter és Kapitány István között a rezsicsökkentés, az energia beszerzése és az energiaköltségek miatt alakult ki nézeteltérés. Gavra és Kóczián a beszámolót részletesnek és életszerűnek tartotta, ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a konfliktus pontos háttere nem ismert teljes bizonyossággal.
Kóczián szerint a kérdés messze túlmutat a szakpolitikán: ha Magyar Péter a rezsicsökkentés fenntartása mellett áll, Kapitány István pedig annak kivezetését támogatja, az komoly politikai ellentétet jelenthet. A kormányfő ugyanis a kampányban a rezsicsökkentés fenntartását ígérte, ennek feladása pedig komoly támadási felületet adhatna a Fidesznek.
Kóczián így fogalmazott Kapitány álláspontjáról: „Ha a Kapitány István tényleg azt képviseli, hogy ki kell vezetni a rezsicsökkentést, akkor szerintem ez nem azért probléma, mert jaj, részvényei vannak, hanem azért probléma, mert akkor rossz politikus.”
A műsor végén Kóczián azt mondta, ha valóban a Telex által leírt konfliktus alakult ki, akkor Magyar Péternek adna igazat. Szerinte a következő hónapokban derülhet ki, mennyire megalapozottak a Kapitány István teljesítményével kapcsolatos kritikák. A beszélgetés zárásakor a műsorvezetők azt is hiányolták, hogy a magyar közéletben kevés az érdemi vita a fontos gazdasági és külpolitikai döntések következményeiről.